Szájhigiénia kutatás 2015 - Részletes eredmények

2015-ben második alkalommal készítettük el felmérésünket a 14-50 év közötti magyarországi lakosság körében azzal a céllal, hogy a száj- és fogápolással kapcsolatos ismereteket, szokásokat és attitűdöket vegyük górcső alá, illetve megvizsgáljuk, hogy az elmúlt évben útjára indított szájhigiéniai edukációs kampány milyen hatással volt a vizsgált célcsoport fogápolási és rágózási szokásaira, és milyen mértékben változtatott a témával kapcsolatos hozzáálláson.
szajharmonia

A kutatás háttere

1. A kutatás témája

2015-ben második alkalommal készítettük el felmérésünket a 14-50 év közötti magyarországi lakosság körében azzal a céllal, hogy a száj- és fogápolással kapcsolatos ismereteket, szokásokat és attitűdöket vegyük górcső alá, illetve megvizsgáljuk, hogy az elmúlt évben útjára indított szájhigiéniai edukációs kampány milyen hatással volt a vizsgált célcsoport fogápolási és rágózási szokásaira, és milyen mértékben változtatott a témával kapcsolatos hozzáálláson.

 

A kutatás – a 2014. év eleji felméréshez hasonlóan – a fogak tisztítási szokásain túl az egyes fogbetegségek és azok kezelésével kapcsolatos ismereteket, valamint a fogorvoshoz járás fontosságának megítélését vizsgálta, és kitért a szájhigiénia javításával kapcsolatos tájékozottságra, továbbá a rágózási szokásokra és attitűdökre.

 

Az előbbieken túl az idei felmérés két újabb kérdéscsoporttal bővült: egyrészt a Magyar Fogorvosok Egyesülete (MFE) által útjára indított szájhigiéniai edukációs kampány hatásainak elemzése érdekében a szájápolással és rágózással kapcsolatos hírekre, illetve az ezzel kapcsolatos vélemények feltárására is fókuszált a kutatás; másrészt a 1-14 éves gyermekkel rendelkező szülők esetén a kisgyermekek fogápolására való odafigyelést, továbbá ennek fontosságát is megvizsgálta az idei felmérés.

 

2. A kutatás módszertana

Az online adatfelvételi módszerrel végzett kutatás adatgyűjtése 2015. február 4-től 2015. február 13-ig tartott a KutatóCentrum közel 160.000 fős online lakossági paneljén.

 

A 20 perces online kérdőívet összesen 1232 válaszadó töltötte ki. A 14-16 év közötti megkérdezetteket a szülőknek küldött felkérő leveleken keresztül hívtuk meg a kutatásba.

 

A teljes minta nem, kor, településtípus és régió tekintetében reprezentatív a 14-50 éves magyarországi lakosságra. A vizsgálat keretén belül elsőként a célcsoport száj- és fogápolással kapcsolatos ismereteit és szokásait vettük górcső alá, majd felmértük a 14-50 éves lakosság rágózással kapcsolatos attitűdjeit és szokásait. Ezután következtek azok a kérdések, amelyek a témával kapcsolatos tájékozottságot, az elmúlt évben megjelenő hírekkel, cikkekkel kapcsolatos véleményeket boncolgatták, végül a 14 év alatti gyermekek fogainak ápolását vizsgáló kérdéskörrel zárult a megkérdezés. Ez utóbbi blokk csak azok számára jelent meg a kérdőívben, akik úgy nyilatkoztak, hogy van 1-14 év közötti gyermekük, vagyis a kutatási mintán belül összesen 385 szülő válaszolta meg a kisgyermekek száj-és fogápolására vonatkozó kérdéssort.

 

            Mivel a kutatás egyik fő célja, hogy a 2015. évi kutatás eredményei összehasonlításra kerüljenek a 2014-es felmérés eredményeivel, fontosnak tartottuk, hogy a tavalyi kérdezés során használt kérdéseken ne változtassunk. Az elemzés során az egyes eredményekben tapasztalt különbség százalékos formában kerülnek bemutatásra, de bizonyos kérdések esetén külön változókat, mutatószámokat hoztunk létre annak érdekében, hogy minél szemléletesebben mutathassuk be a tavalyi és az idei adatok közötti eltéréseket. Az összehasonlítás célja tehát az, hogy kiderüljön, egy év elteltével, illetve a szájhigiéniai edukációs kampány bevezetését követően hogyan változott a 14-50 év közötti lakosság fog-és szájápolási gyakorlata, rágózáshoz való hozzáállása. 

 

3. A minta összetétele

A 14-50 éves lakosság száj- és fogápolással kapcsolatos szokásait vizsgáló felmérés idei, 1232 fős mintája – a 2014. évi mintaösszetétellel megegyezően –nem, kor, településtípus és régió szerint reprezentatív az alapsokaságra.

 

Míg ugyanakkor a tavalyi felmérés során a régiós megoszlást tekintve megelégedtünk a NUTS 1-es besorolással (három országrész szerinti reprezentativitás: Közép-Magyarország, Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország), addig idén a részletesebb, NUTS 2-es besorolás szerinti reprezentativitásra törekedtünk (7 országrész). Ennek oka az, hogy a 2015. évi felmérés eredményeinek bemutatásra során külön hangsúlyt szeretnénk fektetni a régiók közötti esetleges különbségek feltárására.

 

Az 1232 fős minta reprezentatív arányok szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja (1. táblázat):

1. táblázat

 

Bizonyos eredményeket megyékre bontva is taglalunk az elemzésben. Az egyes megyékhez, illetve Budapesthez, mint közigazgatási egységhez tartozó elemszámokat az alábbi táblázat foglalja össze (2. táblázat):

 

2. táblázat

 

Összefoglalás, főbb következtetések

Felmérésünk a 14-50 év közötti magyarországi lakosok száj-és fogápolással kapcsolatos szokásait, attitűdjeit és általános tájékozottságát vizsgálja, és az idei évben mért adatokat a 2014. évi kutatásunkat követően útjára induló szájhigiéniai edukációs kampány tükrében elemezzük. A tavalyi eredmények arra mutattak rá, hogy szükség van a lakosság ismereteinek bővítésére, nemcsak a fogápolás területén, hanem a teljes körű szájhigiénia fenntartását és javítását illetően is, azaz a lakosság megfelelő és informatív tájékoztatására elengedhetetlen. Megállapításra került továbbá, hogy a hatékony száj-és fogápolási eszközök megismerése, az egyes fogbetegségek kialakulásának és megfelelő kezelésének, illetve a kezelés elhanyagolása miatti következmények, valamint a rendszeres fogorvosi szűrések fontosságának hangsúlyozása hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakosság jóval nagyobb figyelmet fordítson a fogak és a száj tisztítására és a rendszeres ellenőrzésre.

 

Az idei kutatás során olyan hipotézist alkottunk, amely szerint a szájhigiéniára való odafigyelés hangsúlyozását célul kitűző, az MFE által tavaly meghirdetett edukációs kampánynak köszönhetően pozitív irányba mozdultak el az előző évben mért eredmények, mind a szájápolási szokásokat, mind a rágózással kapcsolatos attitűdöket illetően. De vajon az előzetes várakozásainknak megfelelő eredményeket kaptunk?

 

A legfrissebb felmérés adatelemzéséből arra a következtetésre jutottunk, hogy az előbbi kérdésre adható válasz egyértelműen: igen.

Az eredményekből kiderült, hogy megkérdezett 14-50 év közötti lakosok többsége tisztában van azzal, hogy a rendszeres és helyes fogápolási technikák hozzájárulnak szájhigiéniánk javításához (85%), a válaszadók fele pedig a rendszeres fogászati ellenőrzést is említette.

 

A megkérdezettek 56 százaléka általában naponta kétszer mos fogat, további 7 százalék pedig kettőnél is több alkalommal ragad fogkefét, elsősorban a nők. Arra a kérdésre, hogy naponta hányszor kell fogat mosni, a felmérésben részt vevők közel fele válaszolta azt, hogy minden étkezés után (49%), további 39 százalék szerint pedig kétszer: reggel és este. Azok aránya tehát, akik szerint a napi egyszeri fogmosás elegendő, igen csekély, mindössze 2 százalék, vagyis szinte valamennyi válaszadó tisztában van azzal, hogy naponta többször kell megtisztítanunk fogainkat.

 

Annál a kérdésnél, hogy milyen betegségekhez vezethet a fogak felszínén megtapadó baktérium tömeg, a kérdőívben felsorolt három következmény (fogszuvasodás, ínygyulladás, fogkőképződés) egyaránt magas százalékot ért el. Mivel a kérdőívben szereplő fogbetegségek mindegyike valós következménye lehet a dentális plakk nem megfelelő eltávolításának, ezért az adatok arra is rámutattak, hogy az egyes válaszok melletti magas százalékok a válaszadók helyes gondolkodását, tudását tükrözik.

 

A hagyományos fogkefe a legnépszerűbb fogtisztító eszköz a 14-50 éves magyarországi lakosság körében, ugyanakkor az elektromos fogkefét használók tábora bővülni látszik, a tavalyi évben mért 17 százalékról idén 21 százalékra nőtt az elektromos fogkefével fogat mosók köre. Ha a szerint csoportosítjuk a válaszokat, hogy hányan vannak azok, akik csak fogkefét (hagyományos vagy elektronikus), és hányan vannak azok, akik a fogkefe mellett egyéb fogtisztító eszközöket használnak, akkor kiderül, hogy a vizsgált lakosság több mint felére igaz az (52%), hogy fogkefe mellett egyéb fogtisztító eszközt is használnak.

 

Egyértelműen pozitív eredmény, hogy a fogkefét használó megkérdezettek több mint fele 2-3 havonta cseréli le fogkeféjét (56%), további 21 százalék pedig évente 2-3 alkalommal vásárol új fogtisztító eszközt, és 12 százalék azoknak az aránya, akik 1 hónapnál tovább nem használják ugyanazt a fogkefét. A lakosság többsége tehát a fogkefe higiéniájára is odafigyel.

 

A kutatásban részt vevők 51 százaléka a szakemberek szerint is javasolt 2 percig, vagy ennél is több ideig mos fogat. Azok, akik jóval körültekintőbbek a fogmosás gyakoriságát illetően – és ezáltal több fogtisztító eszközt is hasznának, illetve gyakrabban is cserélik le a fogkeféjüket –, a fogmosásra szánt idő esetén is szignifikánsan nagyobb arányban képviselik magukat a két percnél hosszabb időt megjelölők táborában. Erős összefüggés mutatható tehát ki az egyes fogápolási szokások között a tekintetben, hogy aki az egyik mutató alapján pozitív hozzáállást mutat, nagy valószínűséggel a többi mutató alapján is ugyanígy viszonyul a szájhigiéniához kapcsolódó kérdésekhez.

 

A 14-50 év közöttiek több mint kétharmada az utóbbi egy évben legalább egyszer járt fogorvosnál (69%), csupán 27 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egy évnél is régebben ültek fogorvosi székbe, amely arány valamivel kevesebb a tavalyi évben mért 31 százaléknál. Ez arra engedhet következtetni, hogy a rendszeres fogászati szűrésre való odafigyelés javuló tendenciát mutat. Az eredmények alapján az a következtetés vonható le, hogy azok, akik nagy figyelmet fordítanak a fogmosás gyakoriságára és idejére, azok a fogorvoshoz járás gyakoriságát tekintve is aktívabbaknak mutatkoznak, mint azok, akik naponta egyszer, alig két percig mosnak fogat.

 

A kérdőívben felsorolt ételtípusok közül a válaszadók leginkább a cukorkákról, nyalókákról gondolják úgy, hogy nagyon károsak a fogakra (77%), a második helyre a dohányzás került, amelyet a savas ételek és italok követnek. A tavalyi eredményekkel való összehasonlítás során az derült ki, hogy a válaszadók által felállított sorrend változatlan maradt, ugyanakkor a fogakra káros ételek, és a dohányzás esetén is valamivel szigorúbbakká váltak a megkérdezettek.

 

A rágózás szájhigiéniára tett hatását a megkérdezettek 47 százaléka értékelte pozitívan, és bár a válaszadók legkevésbé azzal az állítással értettek egyet, hogy a rágózás helyettesíti a fogmosást, amikor a rágózás okairól kérdeztük őket, a rágózók 40 százaléka jelölte ezt meg okként, s ezzel a második leggyakoribb esetnek számít a friss lehelet megőrzése mögött. Továbbá, ha a szerint csoportosítjuk a válaszokat, hogy a rágózás okai közül hányan említettek fogápolással kapcsolatos eseteket (fogmosás helyettesítése, fogak ápolása), akkor kiderül, hogy a válaszadóknak majdnem a fele gondol fogaira, amikor rágózik (45%).

 

A 14-50 éves lakosság jelentős része, 84 százaléka rágózik valamilyen rendszerességgel, többségük legalább hetente egyszer, elsősorban a nők, és a fiatalabb korcsoportokba tartozók, de a kisebb városokban, falvakban élők is többször rágóznak, mint a nagyobb városokban élők.

           

Azok, akik szoktak rágózni, általában 15 percnél tovább teszik ezt: 26 százalék 15-25 percig, 21 százalék 25-60 percig, további 16 százalék pedig több mint egy órán keresztül rágózik. Az eredmények rámutattak arra az összefüggésre, miszerint azok, akik ritkábban, mint hetente rágóznak, az átlagosnál szignifikánsan rövidebb ideig is rágják a rágót, míg a naponta legalább egyszer rágógumit fogyasztók esetén az átlag esetén mért 16 százalékhoz képest jelentősen magasabb, 24 százalék azoknak az aránya, akik több mint egy óra hosszat rágóznak. Ráadásul, akik hosszabb ideig mosnak fogat, azaz 2 percnél több időt szánnak a fogmosásra, azok a rágót is nagyobb valószínűséggel rágják legalább 15 percig.

 

Figyelemreméltó eredmény, hogy a 14-50 éves lakosság túlnyomó többsége (70%) találkozott legalább egyszer rágózással kapcsolatos hírrel az elmúlt egy évben, a nőknél, valamint a 14-24 évesek körében ráadásul ez az arány még magasabb, 78-79 százalék körüli.

 

A száj-és fogápolással kapcsolatos hírek esetén az eredmények összesítése során  még pozitívabb eredményt kaptunk: a 14-50 éves lakosság 83 százalékára igaz, hogy találkozott legalább egyszer száj-és/vagy fogápolással kapcsolatos hírrel az elmúlt egy évben. A nők és a 14-24 évesek körében ezúttal is magasabb, 90 százalékos ez az arány, és ehhez a teljesítményhez a Hajdú-Bihar megyét magában foglaló észak-alföldi régió is csatlakozott (89%).

 

Annál a kérdésnél, hogy hogyan ítélik meg a rágózással kapcsolatos híreket a megkérdezettek alapvetően pozitív attitűdöt mutattak. Mindössze negyedük nyilatkozott úgy, hogy mivel nem érdekli őket a téma, ezért nem is nagyon foglalkoztak a látottakkal, hallottakkal, és bár 62 százalékuk úgy véli, hogy általában tisztában vannak a rágózással kapcsolatos hírek tartalmával, az adatok szerint inkább egyetértettek azzal az állítással is, miszerint fontos, hogy folyamatosan olvassunk, halljunk erről a témáról.

 

A száj-és fogápolást fókuszba állító hírek esetén pedig még pozitívabb válaszok érkeztek: a legtöbben azt a kijelentést utasítják el, amely szerint a téma nem foglalkoztatja őket, ezért nem is figyelnek az ezzel kapcsolatos hírekre oda, és inkább azokkal az állításokkal értenek egyet, amelyek a száj-és fogápolás fontosságára utalnak. A megkérdezettek több mint fele szükségesnek tartja, hogy folyamatosan halljunk, olvassunk erről a témáról, mivel a cikkek komoly problémákra világítanak rá, és azzal is inkább egyetértenek, hogy a száj-és fogápolással kapcsolatos hírek érdekes összefüggéseket tárnak fel. A 14-50 éves magyarországi lakosság körében tehát igény van arra, hogy folyamatosan tájékozódhassanak a rágózással, valamint a száj-és fogápolással kapcsolatos általános ismeretekről, illetve aktuális tudnivalókról, és jelentős többségüket el is érik ezek a hírek valamely csatornán keresztül.

 

Arra a kérdésre, hogy milyen hatással volt rágózási szokásaikra az elmúlt egy évben a rágózásról látottak és hallottak, a megkérdezettek kifejezetten magas aránya számolt be valamilyen pozitív változásról (40%): közülük a legtöbben odafigyelnek az étkezés utáni rágózásra, illetve a korábbiakhoz képest többször, gyakrabban rágóznak. Az észak-alföldi régióban a megkérdezettek majdnem fele nyilatkozott valamilyen pozitív hatásról (48%), és ezzel az aránnyal Magyarország régió közül ebben a vonatkozásban a legjobb eredményt érték el.

 

A száj-és fogápolásról hallott vagy olvasott hírek a megkérdezettek több mint kétharmadára gyakoroltak pozitív hatást (68%), vagyis kifejezetten sikeresnek bizonyult az a kampány, amely a rágózás, illetve a száj-és fogápolás témájában közöl híreket. Emellett a kutatás eredményei a jövőre vonatkozó pozitív várakozásainkat is megalapozzák, hiszen a válaszadók nem csekély része változtatott pozitív irányba a rágózási, illetve a fogápolási szokásain. A korábbiakban már rámutattunk arra, hogy a válaszadók inkább hasznosnak találták a témában megjelenő híreket, és most az is kiderült, hogy nemcsak elolvassák, de meg is fogadják az esetleges szájápolási javaslatokat, tanácsokat.

 

A száj-és fogápolással kapcsolatos pozitív hatások közül a legtöbben azt a választ említették, miszerint a korábbinál hosszabb ideig mosnak fogat, de az ilyen témájú cikkeket olvasók közel negyede a fogkeféjét is gyakrabban cseréli le, sőt, a rendszeres fogászati ellenőrzést is jobban szem előtt tartják. A megkérdezettek ötöde odafigyel az étkezés utáni fogtisztításra, illetve gyakrabban mos fogat – ez utóbbi választ egyébként a 14-24 évesek szignifikánsan nagyobb arányban említették (27%). Az egyes régiók közül ezúttal is az észak-alföldi régióban tapasztaltuk a legjobb eredményt, itt a lakosok több mint háromnegyede (76%) nyilatkozott valamilyen pozitív hatásról.

 

Kíváncsiak voltunk, hogy a megkérdezett 14-50 éves lakosság szerint milyen célokat szükséges kitűznie egy szájápolást népszerűsítő kezdeményezésnek. A legfontosabb feladatnak a gyermekek megtanítását tartják a helyes fogmosásra és fogápolásra a válaszadók (75%), illetve kétharmaduk a száj-és fogápolással kapcsolatos általános ismeretek bővítését is a kezdeményezés célkitűzései közé sorolná (65%) A lakosság figyelmének felhívása – például a rendszeres fogászati szűrésre – 55 százalékot, a rágózás és a fogápolás közötti kapcsolat hangsúlyozása pedig 32 százalékot ért el.

 

A megkérdezettek szerint egy szájápolást népszerűsítő kezdeményezést elsősorban a Magyar Fogorvosok Egyesülete hirdetheti meg (87%), de az Orbit rágógumit is a kutatásban résztvevők több mint harmada tartja elfogadhatónak (38%) (az Airwaves rágógumiról ugyanakkor csak 23 százalék gondolja ugyanezt).

 

Arra a kérdésre, hogy vajon hiteles lehet-e egy szájápolást népszerűsítő kezdeményezés egy rágógumi márka hozzájárulásával, a válaszadók túlnyomó többsége, 84 százaléka válaszolt igennel – elsősorban azért mert részvételükkel több embert érhet el a kampány (46%). A megkérdezettek több mint harmada szerint igaz az is, hogy termékeikkel, fejlesztéseikkel támogatni tudják a kezdeményezést (40%), illetve tapasztalataikkal a kampány hatékonyságát is növelhetik (38%).  Az eredményekből kiderült, hogy a nők inkább hitelesnek tartják egy rágógumi márka szerepvállalását (88%), mint a férfiak (78%), és minél inkább haladunk a fővárostól a kisebb létszámú településekig, annál elfogadóbbá, nyitottabbá válnak a lakosok.

 

A válaszadók negyede véli úgy, hogy nem fordítanak elegendő figyelmet fogai ápolására (24%), míg további 52 százalék bizonytalan e kérdést illetően, mivel a „talán” választ jelölte meg. Az adatok arra az összefüggésre is rámutattak, hogy a fogmosási szokásukat illetően odafigyelnek a legalább napi kétszeri fogmosásra, több fogtisztító eszközt is használnak a fogkefe mellett, hosszabb ideig mosnak fogat és rendszeresen járnak fogászati szűrésre – azaz válaszaik alapján átlag feletti pontszámot értek el az elemzés során létrehozott plusz mutató szerint, szignifikánsan nagyobb arányban vélik úgy ők maguk is, hogy elegendő figyelmet fordítanak fogaikra.

 

A 14 év alatti gyermekek rágózási szokásainak vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a kor előrehaladtával szülők rágózáshoz való hozzáállása egyre pozitívabb, a 11-14 éves gyermekek szüleinek ugyanis 95 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs kifogása az ellen, ha gyermeke rágózik, és a három vizsgált korcsoport adatait elemezve azt a következtetést vonhatjuk le, hogy minél idősebbek a gyermekek, annál valószínűbb, hogy rágóznak. A nagyobb korral az önállóság is teret nyer, mivel egyre kevésbé felügyelik a fogmosást a szülők, ugyanakkor egyre jellemzőbbé válik az egyéb fogtisztító eszközök használata, valamint – vélhetően az iskoláknak köszönhetően – a rendszeres fogászati szűrés.

 

Részletes eredmények

A kérdőív első részében a fogak tisztítási szokásaira, az egyes fogbetegségekkel és azok kezelésével kapcsolatos ismeretekre, valamint a fogorvoshoz járás fontosságára kérdeztünk rá, felmérve ezzel a 14-50 éves magyarországi lakosság száj- és fogápolással kapcsolatos tájékozottságát. Egyebek mellett olyan kérdésekre kerestük a választ, hogy a megkérdezettek milyen gyakran és mivel tisztítják fogaikat, mennyire vannak tisztában bizonyos fogbetegségekkel és azok kezelésének lehetőségeivel, szerintük mit lehet tenni a szájhigiénia javításért, és hogy milyen gyakran járnak fogorvoshoz.

 

A kérdőív következő részében a rágózási szokásokat és attitűdöket vizsgáltuk meg, illetve rákérdeztünk arra is, hogy milyen kiszerelésben vásárolnak rágót a megkérdezettek. A kérdésekkel felmértük, hogy a lakosság hogyan ítéli meg a rágózást, mikor, milyen gyakran és mennyi ideig rágóznak, melyek a preferált márkák, és hogy mik az elutasítás okai.

A fenti témaköröket a 2014. évi kutatás során használt kérdéssorok változatlanul hagyásával kérdeztük le az idei kutatásban is, így az elemzés során az első két rész eredményei folyamatosan összehasonlításra kerülnek a tavalyi évben mért eredményekkel.

 

A kérdőív harmadik részében az edukációs kampány híreivel, cikkeivel való esetleges találkozást boncolgattuk, vagyis rákérdeztünk arra, hogy a válaszadók az elmúlt egy évben találkoztak-e szájápolással, fogápolással, valamint rágózással kapcsolatos hírrel vagy cikkel, akár az interneten, akár más forrás esetén. Mivel a szájhigiéniai edukációs kampány központi eleme a www.szajharmonia.hu microste, arra is kíváncsiak voltunk, hogy erre az oldalra hányan látogattak el, illetve hányan vannak azok, akik már hallottak erről az oldalról. A szájápolás, rágózás témakörében olvasott hírek, cikkek megítélésén túl arra kértük a válaszadókat, hogy mondják el, véleményük szerint egy, a szájápolást népszerűsítő kezdeményezésnek milyen célokat szükséges kitűznie, valamint fontosnak tartják-e azt, hogy egy ilyen kampányt melyik szervezet vagy vállalat hirdeti meg.

 

A kérdőív utolsó részében az 1-14 éves gyermekkel rendelkező szülőket kérdeztük arról, hogy mennyire figyelnek oda gyermekük fogápolására, illetve mit gondolnak az iskola vagy az állam témával kapcsolatos szerepvállalásáról. A felmérésből kiderül, hogy a szülők mennyire tartják fontosnak a gyerekek fogainak ápolását, továbbá az eredmények rávilágítanak a gyermekek rágózási szokásaira is.

Mivel a válaszok eltérőek lehetnek attól függően, hogy hány éves gyermekről van szó, ezért a kérdőívben három korcsoportra bontottuk a vizsgált 1-14 éves korosztályt: 1-5 évesekre, 6-10 évesekre és 11-14 évesekre.

A felmérés során a legfontosabbnak vélt fogászati problémákra is rákérdeztünk, mind a felnőttek, mind a gyermekek esetén.

 

A kutatás kérdőívét az 1. számú melléklet tartalmazza.

 

1. Szájápolással kapcsolatos ismeretek és szokások

A fogmosás gyakorisága

A megkérdezettek 56 százaléka általában naponta kétszer mos fogat, további 7 százalék pedig kettőnél is több alkalommal ragad fogkefét. A 14-50 év közötti lakosság kevesebb, mint egyharmada (29%) jelölte meg csupán a napi egyszeri alkalmat, míg további 3 százalék azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint nem minden nap mosnak fogat. A férfiak és nők közötti különbségek – amelyekre már a tavalyi eredmények bemutatása során is rámutattunk – továbbra is fennállnak, azaz a férfiak körében az átlagosnál nagyobb arányban vannak azok, akik napi egy alkalommal mosnak fogat (36%), míg a nők körében ez a szám jóval kisebb (22%), a napi kétszeri fogmosók aránya ugyanakkor szignifikánsan magasabb (63%). Az adatok arra is rámutatnak, hogy a „nem minden napok mosok fogat” választ adók elsősorban férfiak. (1. ábra).

 

1. ábra

 

Az egyéb demográfiai változók mentén nem tapasztaltunk jelentős különbséget a válaszokban, ugyanakkor, amennyiben kiszűrjük azokat a válaszadókat, akik nem tudták pontosan meghatározni, hogy egy átlagos napon hányszor mosnak fogat, a projekt szempontjából releváns megyék esetén az alábbiak szerint alakultak a szóban forgó kérdésre adott válaszok (3. táblázat):

 

3. táblázat

 

Látható, hogy míg Győr-Moson-Sopron megye és Hajdú-Bihar megye esetén szinte teljesen azonos számokat kaptunk (harmaduk napi egyszer, kétharmaduk naponta legalább kétszer mos fogat), addig Csongrád megye esetén ugyan nem szignifikáns, de jóval pozitívabb eredmény fogad bennünket: a megyében élők 79 százaléka mos fogat legalább kétszer egy nap, és így az egy alkalommal fogat mosók tábora Csongrád megyében 20 százalék alá csökken.

 

Arra a kérdésre, hogy naponta hányszor kell fogat mosni, a felmérésben részt vevők közel fele válaszolta azt, hogy minden étkezés után (49%), további 39 százalék szerint kétszer, reggel és este, és a válaszadók tizede szerint erre a kérdésre nehéz számszerű választ adni, ugyanis a szükségleteinken múlik az, hogy hány alkalommal ragadunk fogkefét. Az eredményekből kiderül tehát, hogy azok aránya, akik szerint a napi egyszeri fogmosás elegendő, igen csekély, mindössze 2 százalék, vagyis szinte valamennyi válaszadó tisztában van azzal, hogy naponta többször kell megtisztítanunk fogainkat, még azok is, akik ennek ellenére mégis naponta csak egyszer mosnak fogat.

 

A dentális plakk

A megkérdezettek valamivel több, mint fele (59%) vallotta be a felmérésben, hogy nem tudja, mi az a dentális plakk, elsősorban a 14-24 évesek (körükben 70% nyilatkozott ugyanígy), az alacsony iskolai végzettségűek (72%), az inaktívak (66%), valamint a falvakban, községekben élő válaszadók (66%). Az egyes régiókat vizsgálva pedig az látszik, hogy a Közép-Magyarországi régióban a legmagasabb a dentális plakk fogalmát tudni vélők aránya, a keleti és a nyugati régió között ugyanakkor nincs szignifikáns különbség.

 

Természetesen rákérdeztünk arra, hogy mit értenek dentális plakk alatt azok, akik úgy nyilatkoztak, hogy ismerik ezt a fogalmat, és 92 százalékuk a kérdőívben felsorolt válaszlehetőségek közül a helyes választ jelölte meg. Ezt követően a megkérdezésben résztvevő valamennyi válaszadó elolvashatta a dentális plakk fogalmát a kérdőívben, és ennek tudatában válaszolhatta meg a következő kérdést, miszerint hogyan távolíthatóak el a fogak felszínén megtapadó baktériumok. A megkérdezettek több mint háromnegyede (77%) válaszolt erre a kérdésre is helyesen (fogkefe), amely arány a 36-50 és korosztály esetén még magasabb, 80 százalék feletti.

 

Annál a kérdésnél, hogy milyen betegségekhez vezethet a dentális plakk, a kérdőívben felsorolt három következmény egyaránt magas százalékot ért el. A fogszuvasodást 76, az íngyulladást 69, a fogkőképződést pedig 65 százalék említette, és a válaszok között csupán regionális különbséget véltünk felfedezni. A keleti régióban az átlagosan szignifikánsan alacsonyabb számban jelölték meg a fogszuvasodást (71%), és ez főként az észak-alföldi válaszadók „számlájára írható”, mivel itt volt a legalacsonyabb a fogszuvasodást említők aránya, 66 százalék.  Ha a régióhoz tartozó három megyét is megvizsgáljuk, akkor kiderül, hogy míg Hajdú-Bihar megyében és Jász-Nagykun-Szolnok megyében az átlaghoz közeli értékeket kaptunk, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetén már szignifikánsan alacsonyabb, 59 százalékos értékkel találkoztunk, így utóbbi megye felel az észak-alföldi régióban tapasztalt alacsony értékért. Ezzel szemben a nyugat-dunántúli régióban a megkérdezettek 84 százaléka véli úgy, hogy a dentális plakk nem megfelelő eltávolítása fogszuvasodáshoz vezethet, és ez elsősorban a Győr-Moson-Sopron megyében élőknek köszönhető, náluk ugyanis még magasabb, 87 százalék ez az arány.

Mivel a kérdőívben szereplő fogbetegségek mindegyike valós következménye lehet a dentális plakk nem megfelelő eltávolításának, ezért az eredményekből az is kiderül, hogy az egyes válaszok melletti magas százalékok a válaszadók helyes gondolkodását tükrözik.

 

A fogtisztítás eszközei

Továbbra is a hagyományos fogkefe a legnépszerűbb fogtisztító eszköz a 14-50 éves magyarországi lakosság körében - ezt 10 megkérdezettből majdnem 9 használja -, míg a második helyen álló szájvizet 10-ből 4-en említették. Fogselymet a válaszadók 22 százaléka használ, és hasonló arányban jelölték az elektromos fogkefét is. Ez utóbbi eszközt használók tábora egyébként bővülni látszik, a tavalyi évben mért 17 százalékról idén 21 százalékra nőtt az elektromos fogkefével fogat mosók köre.

 

Ha a szerint csoportosítjuk a válaszokat, hogy hányan vannak azok, akik csak fogkefét (hagyományos vagy elektronikus), és hányan vannak azok, akik a fogkefe mellett egyéb fogtisztító eszközöket használnak, akkor kiderül, hogy a vizsgált lakosság több mint felére igaz az (52%), hogy fogkefe mellett egyéb fogtisztító eszközt is használnak. A nők, a 25-35 évesek, valamint a magas iskolai végzettségűek esetében ráadásul ez még inkább így van, mivel körükben ez az arány szignifikánsan magasabb (57-59%).  

 

Fontos kapcsolat mutatkozik meg az eredményekben a tekintetben, hogy ki milyen gyakran mos fogat egy átlagos napon, illetve hogy a fogkefe mellett használnak-e egyéb fogtisztító eszközt is a fogmosás során. Azok, akik legalább kétszer mosnak fogat egy nap, szignifikánsan nagyobb arányban használnak a fogkefe mellett más fogtisztító eszközt, szemben azokkal, akik napi egy alkalommal ragadnak fogkefét.

 

Az előbbieken túl a régiós bontás esetén eltérő eredményeket kaptunk. A budapestiek, illetve a teljes közép-magyarországi régiót tekintve több alternatív fogtisztító eszköz esetén is szignifikánsan magasabb a válaszadók aránya az átlagoshoz képest (2. ábra).

 

2. ábra

 

Noha a dél-alföldi régió esetén nem tapasztaltunk szignifikánsan kiugró adatot, a régióhoz tartozó Csongrád megyében a fogselymet használók aránya az átlagosnál jóval magasabb, 33 százalék, ezt az arányt ugyanakkor a régióhoz tartozó másik két megye ellensúlyozni tudja. Az észak-alföldi régió esetén ugyanakkor látszik, hogy az e területen élők szignifikánsan alacsonyabb arányban használnak fogselymet, és ebben nagy szerepe van Hajdú-Bihar megyének, ahol hasonlóan alacsony számokat figyeltünk meg, miközben a hagyományos fogkeféket használók aránya az átlagosnál magasabb. A nyugat-dunántúli régióban a szájvizet jelölték meg szignifikánsan alacsonyabb arányban, ami vélhetően a Győr-Moson-Sopron megyében mért 33 százalék számlájára írható, elektromos fogkefét ugyanakkor az itt élő lakosok negyede használ, ami kifejezetten magas eredménynek számít.

 

A fogselyem és az elektromos fogkefe népszerűsége a magas státuszúak esetén is szignifikánsan magasabb az átlagnál, a diplomával rendelkezőknek például közel harmada említette ezeket az eszközöket is.

 

A fogkefét használó megkérdezettek több mint fele 2-3 havonta cseréli le fogkeféjét (56%), további 21 százalék pedig évente 2-3 alkalommal vásárol új fogtisztító eszközt, és 12 százalék azoknak az aránya, akik 1 hónapnál tovább nem használják ugyanazt a fogkefét. A megkérdezetteknek mindössze 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csak évente egyszer, vagy ennél ritkábban cserélik le fogkeféjüket, és ebbe a csoportba jellemzően a férfiak tartoznak, körükben ugyanis 10 százalék ez az arány, szemben a nők esetén megfigyelt 3 százalékkal.

Ezúttal is felfedezhető a kapcsolat a fogmosás gyakorisága, valamint a fogkefe lecserélésének gyakorisága között: azok, akik naponta legalább kétszer mosnak fogat, nagyobb valószínűséggel cserélik le fogkeféjüket évente több alkalommal is (97 százalékuk tesz így), mint azok, akik a napi egyszeri fogmosók táborába tartoznak (88%).

 

A fogmosás ideje

A kutatásban részt vevők 51 százaléka a szakemberek szerint is javasolt 2 percig, vagy ennél is több ideig mos fogat, míg 2 percnél kevesebb időt 48 százalék jelölt meg, akik között szignifikánsan nagyobb arányban vannak a 36-50 éves megkérdezettek. Az egyes régiókat érintő különbségeket nem tapasztaltunk az adatok elemzése során.

Azok, akik jóval körültekintőbbek a fogmosás gyakoriságát illetően – és ezáltal több fogtisztító eszközt is hasznának, illetve gyakrabban is cserélik le a fogkeféjüket –, a fogmosásra szánt idő esetén is szignifikánsan nagyobb arányban képviselik magukat a két percnél hosszabb időt megjelölők táborában. Erős összefüggés mutatható tehát ki az egyes fogápolási szokások között a tekintetben, hogy aki az egyik mutató alapján pozitív hozzáállást mutat, nagy valószínűséggel a többi mutató alapján is ugyanígy viszonyul a szájhigiéniához kapcsolódó kérdésekhez.

 

Fogorvoshoz járás

A 14-50 év közöttiek több mint kétharmada az utóbbi egy évben legalább egyszer járt fogorvosnál (69%), csupán 27 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egy évnél is régebben ültek fogorvosi székbe, amely arány valamivel kevesebb a tavalyi évben mért 31 százaléknál. Ez arra engedhet következtetni, hogy a rendszeres fogászati szűrésre való odafigyelés javuló tendenciát mutat, hiszen a szakemberek is azt javasolják, hogy évente legalább egy alkalommal érdemes elmenni fogorvoshoz, mivel több fogbetegség csak idővel mutat fájdalmas tüneteket, így nemcsak megelőzésük, de időben történő kezelésük is fontos.

 

Jelentős különbségeket tapasztaltunk az egyes régiókon belüli vizsgálódás során, főként a projekt szempontjából releváns Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megye esetén. Győr-Moson-Sopron megyében az átlagosnál szignifikánsan magasabb azoknak az aránya, akik az elmúlt 1 év során legalább egyszer voltak fogorvosnál (75%), ezzel szemben Hajdú-Bihar megyében jelentősen, 15 százalékponttal magasabb azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy több mint egy éve jártak utoljára szakembernél (42%) (3. ábra). Ha viszont a 7 fő régió szintjére emeljük az adatok elemzését, az eredményekben már nem látszódnak ezek a kiugró értékek, nagy valószínűséggel azért, mert az adott régióhoz tartozó két további megye értékei ellensúlyozni tudják ezeket.

 

3. ábra

 

Amikor a kutatásban részt vevőknek azt a kérdést tettük fel, hogy milyen gyakran járnak fogorvoshoz, a válaszadók 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy évente legalább egyszer, azaz valamivel alacsonyabb értéket kaptunk, mint amikor a legutóbbi fogorvosi látogatást kellett felidézniük a megkérdezetteknek. Ennek ellenére ez az érték is – ugyan csekély arányú, de – pozitív emelkedést mutat a tavalyi megkérdezés során mért 54 százalékhoz képest, míg azok tábora, akik csak panasz esetén fordulnak szakemberhez, 42 százalékról 40 százalékra csökkent. A 14-50 év közötti lakosságban stabilan 4 százalék azoknak a köre, akik egyáltalán nem mennek fogorvoshoz, a férfiak esetén ez szignifikánsan magasabb, 6 százalék, míg a nőknél csupán 2 százalék.

 

A 14-24 éveseknek több mint 60 százaléka jár legalább évi rendszerességgel fogorvoshoz – ez a magas arány vélhetően az iskolai rendszeres fogászati szűréseknek köszönhető elsősorban –, de a 36-50 évesek körében is az átlagosnál magasabb értékek születtek (4. ábra), akárcsak a magas iskolai végzettségűek esetén. Korábban említettük, hogy fontos összefüggés van a szájápolási szokásokhoz kapcsolódó kérdések esetén, azaz, ha valaki pozitív hozzáállást mutat az egyik esetben, akkor nagy valószínűséggel a többi kérdés esetén is ugyanígy tesz. Igaz ez a rendszeres fogászati szűrésre is, vagyis azok, akik naponta többször mosnak fogat, az átlagosnál hosszabb ideig mosnak fogat és több fogtisztító eszközt használnak, az átlagosnál szignifikánsan nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy évente legalább egy alkalommal meglátogatják a fogorvosi rendelőt.

4. ábra

 

De vajon melyek azok a panaszok, amelyek miatt a válaszadók úgy gondolják, hogy érdemes fogorvoshoz fordulni? A kérdőívben felsorolt tünetek közül a legtöbben a foglazulást említették (83%), ezt követi a megduzzadt íny (71%), valamint a fogérzékenység (69%). A sorrend tehát nem változott az egy évvel korábbi eredményekhez képest, ahogyan az sem, hogy a magasabb iskolai végzettségűek több panasz esetén is szignifikánsan nagyobb arányban gondolják úgy, hogy okot adnak a fogorvos felkeresésére.  

A szájszárazság problémáját említették a legkevesebben – a 14-50 éves lakosságnak csupán 16 százaléka szerint szükséges szakemberhez menni, ha ilyen tünetet érzünk –, tehát feltételezhető, hogy a válaszadók többsége tisztában van azzal, hogy megfelelő mennyiségű nyál hiányában nem csak ínygyulladásra vagy fogszuvasodásra, de a gombás fertőzésekre is hajlamosabbak lehetünk.

A kellemetlen leheletet a megkérdezettek majdnem fele tekinti olyan panasznak, ami miatt ajánlatos felkeresni a fogorvosunkat (45%), de a megkérdezettek nagy többsége szerint ez a probléma megelőzhető tud lenni fogmosással (88%), illetve szájvíz használatával (71%), és a rágózást is kétharmaduk említette megoldásként (63%) – a 25-35 évesek szignifikánsan nagyobb arányban (72%).

 

Fogkárosító ételek

A kérdőívben felsorolt ételtípusok közül a válaszadók leginkább a cukorkákról, nyalókákról gondolják úgy, hogy nagyon károsak a fogakra (77%), a második helyre a dohányzás került, amely válaszlehetőségnél a válaszadók 60 százaléka pontozott a legszigorúbban. Majdnem ugyanennyi szavazatot kaptak a savas ételek és italok is (59%), míg a csokoládét csak a negyedik legkárosabb ételként tartják nyilván a megkérdezettek (5. ábra). A tejtermékek bizonyultak a legkevésbé ártalmas ételnek, vagyis a megkérdezettek túlnyomó többsége nagy valószínűséggel tisztában van azzal, hogy a fehérjék fogyasztása rendkívül fontos, mivel azok elősegítik az ásványi sók beépülését a fogakba.

 

A férfiak szinte valamennyi ételtípus – illetve a dohányzás – esetén is kevésbé mutatkoznak szigorúnak, így a savas ételeket, a cukorkákat, nyalókákat, a dohányzást és a csokoládét kifejezetten ártalmasnak tartó válaszadók körükben szignifikánsan alacsonyabb arányban vannak jelen, mint a nőknél.

A tavalyi eredményekkel való összehasonlítás során az derült ki, hogy a válaszadók által felállított sorrend változatlan maradt, ugyanakkor a fogakra káros ételek, és a dohányzás esetén is valamivel szigorúbbakká váltak a megkérdezettek, idén ugyanis magasabb átlag pontszámokat kaptunk az elemzéskor.

 

5. ábra

 

A szájápolással kapcsolatos ismeretek és szokások vizsgálata során egy olyan új változót hoztunk létre, amely összefoglalja a fogmosás gyakoriságára, a fogtisztításhoz használt eszközökre, a fogkefe lecserélésének gyakoriságára, a fogmosásra szánt időre, valamint a fogorvoshoz járás gyakoriságára adott válaszokat úgy, hogy minél pozitívabb választ adott valaki az egyes kérdésekre, annál több pontszámot ért el. A maximális elérhető pontszám a válaszlehetőségek értékelését követően 17 lett, ebből a 14-50 éves megkérdezettek az idei felmérés során 14 pontot, azaz több mint 80 százalékos teljesítményt értek el.

 

Szájhigiéniánkat a megkérdezett 14-50 éves lakosok szerint elsősorban a rendszeres és helyes fogápolási technikákkal lehet javítani (86%), a válaszadók fele pedig a rendszeres fogászati ellenőrzést is említette (49%). Az étkezések utáni rágózás 23 százalék szerint van jó hatással a szájhigiéniára, és csupán 3 százalék gondolja azt, hogy semmit nem lehet tenni ez ügyben, genetikailag meghatározott dologról van ugyanis szó.

 

 

 

2. Rágózási szokások és attitűdök

Rágózással kapcsolatos attitűdök

A rágózással kapcsolatban a 14-50 év közötti megkérdezettek leginkább azzal az állítással értettek egyet, hogy a rágózás friss leheletet biztosít, ezzel a mondattal 34 százalék értett teljes mértékben egyet, további 30 százalék az 5 fokú skálán 4-esre értékelte ezt az állítást (6. ábra). A rágózás szájhigiéniára tett hatását a megkérdezettek 47 százaléka értékelte pozitívan, a stressz csökkentő hatását pedig 44 százalék ismerte el.

 

6. ábra

 

A válaszadók legkevésbé azzal az állítással értettek egyet, hogy a rágózás helyettesíti a fogmosást, ugyanakkor a fogszuvasodás megelőzésében való szerepét csupán 33 százalék vonja inkább vagy teljesen kétségbe. A legnagyobb bizonytalansággal „A rágózás többet használ az egészségnek, mint amennyit árt” állítás esetén találkoztunk, ahol a megkérdezettek harmada jelölte az 5-ös skála 3. értékét, és további 12 százalék válaszolt „nem tudom”-mal.

 

Rágózás gyakorisága

A 14-50 éves lakosság jelentős része, 84 százaléka rágózik valamilyen rendszerességgel, többségük legalább hetente egyszer (7. ábra), elsősorban a nők, és a fiatalabb korcsoportokba tartozók, de a kisebb városokban, falvakban élők is többször rágóznak, mint a nagyobb városokban élők.

 

7. ábra

 

Jelentősebb regionális különbséget a vizsgált régiók szintjén nem tapasztaltunk e kérdést illetően, ugyanakkor megyei szinten ismét találkoztunk néhány kiugró adattal. Győr-Moson-Sopron megyében a válaszadók több mint háromnegyede rágózik legalább hetente egyszer (77%), míg Csongrád megyében ez az arány 55 százalék, Hajdú-Bihar megyében pedig még alacsonyabb, 45 százalék. Ez utóbbi területen a megkérdezettek közel negyede nyilatkozott úgy, hogy nem rágózik.

 

A nem vagy ritkán rágózás okai

A nem rágózók csoportja – a 14-50 éves lakosságnak tehát csupán a 16 százaléka – elsősorban olyan indokokat hozott fel (saját szavas válaszaik során), amelyek egyrészt arra vonatkoznak, hogy nem szeretik a rágót (34%), másrészt egészségtelen szokásnak tartják a rágózást, mivel véleményük szerint nem tesz jót a gyomornak, éhség-vagy szomjúságérzetet okoz, illetve egyesek a fejfájásra, valamint a rágók egészségtelen összetevőire is panaszkodtak. (24%). A harmadik leggyakrabban említett ok az volt, hogy bizonyos megkérdezetteket idegesít az, ha valaki rágózik, ugyanis ezt illetlen, nem esztétikus szokásnak tartják, ám az ilyen jellegű válaszok aránya mindössze 12 százalék.

 

Vannak olyanok is, akik – pl. fogszabályozó, műfogsor, rossz fogak miatt – nem tudják rágni a rágót (7%), vagy félnek, hogy a rágózás a fogtömés kiesését okozza. További 9 százalék nem érzi szükségét annak, hogy rágót rágjon, mint fogalmaznak, inkább fogat mosnak, vagy máshogy igyekeznek friss leheletet biztosítani (pl. cukorkával vagy szájspray-vel). A megkérdezettek 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs különösebb oka annak, hogy nem rágóznak.

 

A fentiekhez hasonló okokat említették azok is, akik bár rágóznak, de ezt ritkábban, mint hetente teszik – ez a csoport is a 14-50 éves lakosság kisebb részét, csupán 24 százalékát képviseli. Legtöbben közülük szintén arra hivatkoztak, hogy nem nagyon szeretik a rágót (40%), és csupán 8 százalék véleményében szerepelnek az egészségre káros összetevők, következmények. Többen vannak azok, akik egyszerűen nem érzik szükségét annak, hogy rágózzanak, legtöbbször ugyanis más módon próbálnak gondoskodni a fogak napközbeni tisztításáról vagy a friss leheletről (11%), illetve akik amiatt rágóznak ritkábban, mert elfelejtenek rágót venni, így nem mindig van náluk (11%). Az előző csoporthoz képest a ritkán rágózók estén jóval alacsonyabb azoknak az aránya, akiket idegesít a rágózás (5%), és csupán néhány százalék hivatkozott az anyagi okokra. A válaszadók 17 százaléka mondta azt, hogy nincs különösebb oka annak, hogy csak ritkábban, mint hetente rágóznak.

 

Népszerű rágógumi márkák

            A legtöbbet említett rágógumi márka az Orbit, a felmérésben részt vevő rágózók 84 százaléka számít fogyasztja ezt a rágógumi márkát. A második helyen az Airwaves áll 51 százalékkal, míg a képzeletbeli dobogó harmadik helye a Winterfresh-nek jutott (27%) (8. ábra). A legtöbb márka esetén egyébként nem tapasztaltunk demográfiai különbségeket az eredményekben, az Airwaves esetén ugyanakkor az látszik, hogy ez a márka a 14-24 évesek körében jóval népszerűbb, mint az idősebb korcsoportokban.

 

8. ábra

 

            A leggyakrabban használt márkák listáján is hasonló a sorrend, az Orbit a maga 62 százalékával jelentős előnnyel áll az első helyen, az őt követő Airwaves márkát a 14-50 éves rágózó lakosoknak már csak a 23 százaléka fogyasztja a leggyakrabban.

 

A rágózás ideje

            Azok, akik szoktak rágózni, általában 15 percnél tovább teszik ezt: 26 százalék 15-25 percig, 21 százalék 25-60 percig, további 16 százalék pedig több mint egy órán keresztül rágózik. A 0-5 percig rágózók aránya csupán 6 százalék. Az eredmények rámutattak arra az összefüggésre, miszerint azok, akik ritkábban, mint hetente rágóznak, az átlagosnál szignifikánsan rövidebb ideig is rágják a rágót, míg a naponta legalább egyszer rágógumit fogyasztók esetén az átlag esetén mért 16 százalékhoz képest jelentősen magasabb, 24 százalék azoknak az aránya, akik több mint egy óra hosszat rágóznak. Emellett a 14-24 éves korosztályra is jellemzőbb a hosszabb ideig tartó rágózás, továbbá arra is rávilágítottak az eredmények, hogy akik hosszabb ideig mosnak fogat, azaz 2 percnél több időt szánnak a fogmosásra, azok a rágót is nagyobb valószínűséggel rágják legalább 15 percig (9. ábra). Regionális szintű különbségeket ennél a kérdésnél nem tapasztaltunk.

 

9. ábra

 

            Arra a kérdésre, hogy hány percig javasolt egy huzamban rágózni, a 14-50 éves rágózó lakosság 59 százaléka a 15 percnél hosszabb időt említette, amely arány megközelíti azok arányát, akik ténylegesen legalább 15 percig rágóznak (62%). A 0-5 perces időtartamot csupán 8 százalék tartja helyesnek, míg az 5-15 perces választ 33 százalék jelölte meg. Azok, akik ténylegesen maximum 15 percig rágóznak, a rágózás javasolt időtartamát is jellemzően rövid időtartamúnak gondolják, körükben ugyanis 24 százalék jelölte meg a 0-5 perces, és 58 százalék az 5-15 perces választ. Ezzel szemben a 15 percnél több ideig rágózók háromnegyede gondolja azt, hogy legalább ennyi ideig érdemes rágni a rágógumit.  

 

A rágózás okai

            A felmérésben részt vevők elsősorban azért rágóznak, mert így szeretnék biztosítani a friss leheletüket (66%). A második leggyakrabban említett „funkció” a fogmosás helyettesítése (40%), és 36 százalék az étkezéseket követően is fontosnak tartja a rágózást. Közel ugyanennyien hivatkoztak a rágógumi jó ízére is (32%), ami a 14-24 évesek körében még fontosabb szempontnak bizonyul az átlagnál (39%), akárcsak az unalom vagy fáradtság leküzdése miatti rágózás, amit negyedük említett, míg a 35-50 éveseknek csak a 8 százaléka. A fogak ápolását a megkérdezettek tizede jelölte meg.

 

Azok, akik naponta legalább egyszer rágóznak, szignifikánsan magasabb arányban jelöltek több esetet is – mint például az étkezés utáni alkalmakat vagy a fogak ápolási célját –, míg a ritkábban, mint hetente rágózó lakosság esetén épp ezzel ellenkező eredményeket figyeltünk meg (10. ábra).

 

10. ábra

 

            Ha a szerint csoportosítjuk a válaszokat, hogy a rágózás okai közül hányan említettek fogápolással kapcsolatos eseteket (fogmosás helyettesítése, fogak ápolása), akkor kiderül, hogy a válaszadóknak majdnem a fele gondol fogaira, amikor rágózik (45%).

 

            Amikor a rágózás leggyakoribb okára kellett gondolniuk a válaszadóknak, a friss lehelet biztosítása mögött (49%) a fogmosás helyetti, valamint az étkezések utáni rágózást (15-15%) említették az első három helyen.

 

A rágót fogyasztó megkérdezettek közel háromnegyedénél volt rágó (zsebében, táskájában, otthon) a felmérés ideje alatt (73%), 32 százaléknál kevesebb, mint egy csomag, 26 százaléknál egy csomag, 15 százaléknál pedig több mint egy csomag. Az eredményekből az is kiderült, hogy a legtöbben 10 rágót tartalmazó kiszerelésben vásárolják a rágót (71%), amiből egy átlagos hónapban több darabot is vásárolnak.

 

Akárcsak a szájápolással kapcsolatos ismeretek és szokások vizsgálata során, a rágózási szokások elemzésekor is létrehoztunk egy olyan új változót, amely összefoglalja a rágózás gyakoriságára, időtartamára, valamint a rágózás okaira (abból a szempontból, hogy hányan jelölték a fogápolással kapcsolatos okokat) adott válaszokat úgy, hogy minél pozitívabb választ adott valaki az egyes kérdésekre, annál magasabb pontszámot ért el. A maximális elérhető pontszám az egyes válaszlehetőségek értékelését követően 9 pontra jött ki, ebből a 14-50 éves megkérdezettek az idei felmérés során 6 pontot értek el, azaz a maximális elérhető pontszám kétharmadát.

 

3. A szájhigiéniai edukációs kampány sikeressége

A rágózásról, valamint a szájápolásról szóló hírek, cikkek és megítélésük

A megkérdezettek közül a legtöbben a TV-ből hallottak rágózással kapcsolatos híreket az elmúlt egy évben, közel kétharmaduk említette ugyanis ezt az információforrást (62%), ezután következik az internet, amit 38 százalék említett. A családtagokat, ismerősöket, a nyomtatott sajtót, valamint az orvosi rendelőt közel ugyanakkor arányban jelölték meg a válaszadók, ezen csatornák esetén negyedük találkozott rágózással kapcsolatos hírrel,cikkel az elmúlt egy év során legalább egyszer.

 

Figyelemreméltó eredmény, hogy összességében a 14-50 éves lakosság túlnyomó többsége (70%) találkozott legalább egyszer rágózással kapcsolatos hírrel az elmúlt egy évben, a nőknél, valamint a 14-24 évesek körében ráadásul ez az arány még magasabb, 78-79 százalék körüli.

 

A nyomtatott újságokat, magazinokat a 14-24 éves korcsoportba tartozó megkérdezettek szignifikánsan kisebb arányba jelölték, míg a televízió esetén a fővárosiak, valamint a férfiak vannak kevesebben. Az interneten ugyanakkor a 14-24 évesek körében találkoztak a legtöbben rágózással kapcsolatos hírrel (42%), míg a 35 év felettiek az átlagosnál kisebb arányban jelölték meg a világhálót (33%). Az egyes régiók esetén a Hajdú-Bihar megyét is magában foglaló észak-alföldi régióban is szignifikánsan nagyobb arányban említették az internetes információforrást (47%), mint Magyarország többi részén.

 

Az interneten belül a közösségi oldalak (pl. Facebook) állnak az első helyen, azok ugyanis, akik az elmúlt egy évben a világhálón találkoztak valamilyen rágózással kapcsolatos hírrel, a legnagyobb arányban ezeket az oldalakat említették (44%). Online hírportálon 26 százalékuk, egészségügyi portálon pedig 22 százalékuk találkozott ilyen hírrel, főként a magas iskolai végzettséggel rendelkezők (37%), illetve a 36 év feletti korosztály (34%), akik nagy valószínűséggel többet is látogatnak ilyen típusú oldalalkat, mint a fiatalabbak.

 

A fentiekhez képest eltérő eredményekkel találkozunk akkor, amennyiben nem a rágózással, hanem a szájápolással, fogápolással kapcsolatos híreket, cikkeket vesszük górcső alá. Ugyan ezúttal is a TV-t említették a legtöbben (75%), az interneten, illetve az orvosi rendelőkben is a megkérdezettek több mint fele találkozott a témához kapcsolódó hírrel az elmúlt egy évben (52%). A nyomtatott újságokat, magazinokat is majdnem ugyanennyien jelölték meg (48%) – elsősorban a nők és a kelet-magyarországi lakosok, az észak-alföldi régióban ugyanis a megkérdezettek 54 százaléka olvasott szájápolással, fogápolással kapcsolatos cikket a nyomtatott sajtóban.

 

Akárcsak a rágózással kapcsolatos hírek vizsgálata során, a száj-és fogápolás témája esetén is azt tapasztaltuk, hogy a fővárosiak, valamint a férfiak jóval kisebb arányban említették a televíziót, míg a falvakban, községekben élők 81 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben hallott a TV-ben fogápolással kapcsolatos hírt, és hasonlóan magas arányt figyelhettünk meg az észak-alföldi régióban is. Az internetet ezúttal is a 14-24 évesek említették a legnagyobb arányban (56%), regionális különbséget ugyanakkor ezúttal nem tapasztaltunk ennél a csatornánál.

 

Mivel a száj-és fogápolással kapcsolatos hírek esetén magasabb arányban említették az egyes csatornákat a válaszadók, az eredmények összesítése során is még pozitívabb eredményt kaptunk, azaz a 14-50 éves lakosság 83 százalékára igaz, hogy találkozott legalább egyszer száj-és/vagy fogápolással kapcsolatos hírrel az elmúlt egy évben (11. ábra). A nők és a 14-24 évesek körében ezúttal is magasabb, 90 százalékos ez az arány, és ehhez a teljesítményhez a Hajdú-Bihar megyét magában foglaló észak-alföldi régió is csatlakozott (89%).

 

11. ábra

 

Kevésbé szembetűnőek a különbségek az internetes forrásokat szemügyre véve: míg a rágózással kapcsolatos hírek esetén jelentős fölénnyel álltak az első helyen a közösségi oldalak, addig a száj-és fogápolás témáját tekintve a hírportálokat, valamint az online egészségügyi oldalakat is hasonló arányban említették a megkérdezettek. Bár ezúttal is a közösségi oldalakat jelölték meg a legtöbben (40%), egészségügyi portálokon 37 százalék olvasott valamilyen szájápolással kapcsolatos hírt az elmúlt egy évben, a hírportálokon pedig 35 százalék talált ilyen témájú cikket. A közösségi oldalakat a nők és a 14-24 évesek szignifikánsan nagyobb aranyban említették (46-47%), míg a Győr-Moson-Sopron megyét is magában foglaló nyugat-dunántúli lakosokra az átlagosnál sokkal jellemzőbb az egészségügyi portálokon megjelenő hírek olvasása (52%).

 

Annál a kérdésnél, hogy hogyan ítélik meg a rágózással kapcsolatos híreket a megkérdezettek alapvetően pozitív attitűdöt mutattak. Mindössze negyedük nyilatkozott úgy, hogy mivel nem érdekli őket a téma, ezért nem is nagyon foglalkoztak a látottakkal, hallottakkal (12. ábra), és bár 62 százalékuk úgy véli, hogy általában tisztában vannak a rágózással kapcsolatos hírek tartalmával, az adatok szerint inkább egyetértettek azzal az állítással is, miszerint fontos, hogy folyamatosan olvassunk, halljunk erről a témáról.

 

12. ábra

 

Az észak-alföldi régióban élők nagyobb arányban értékelték pozitívan az „érdekes összefüggésekre világítanak rá” kijelentést, mint máshol, és a fővárosban élők mutatkoznak a leginkább tájékozottnak, ők ugyanis szignifikánsan nagyobb arányban értettek egyet azzal, hogy általában nem okoznak meglepetést számukra a rágózással kapcsolatos hírek, cikkek, mivel tisztában vannak a hallottakkal, látottakkal (77%).

 

A száj-és fogápolást fókuszba állító hírek esetén még pozitívabb válaszok érkeztek: a legtöbben azt a kijelentést utasítják el, amely szerint a téma nem foglalkoztatja őket, ezért nem is figyelnek az ezzel kapcsolatos hírekre oda, és inkább azokkal az állításokkal értenek egyet, amelyek a száj-és fogápolás fontosságára utalnak. A megkérdezettek több mint fele szükségesnek tartja, hogy folyamatosan halljunk, olvassunk erről a témáról, mivel a cikkek komoly problémákra világítanak rá, és az 5-ös skálát tekintve azzal is inkább egyetértenek a válaszadók, hogy a száj-és fogápolással kapcsolatos hírek érdekes összefüggéseket tárnak fel (13. ábra). A 14-50 éves magyarországi lakosság körében tehát igény van arra, hogy folyamatosan tájékozódhassanak a rágózással, valamint a száj-és fogápolással kapcsolatos általános ismeretekről, illetve aktuális tudnivalókról, és jelentős többségüket el is érik ezek a hírek valamely csatornán keresztül.

 

13. ábra

 

      Az eredmények elemzése során ezúttal nem tapasztaltunk lényeges különbséget a demográfiai változók mentén, így úgy tűnik, hogy a fog-és szájápolás témáját illetően a fővárosban élők sem tekinthetők az átlagnál tájékozottabbnak.

 

A rágózásról, valamint a szájápolásról szóló hírek, cikkek hatásai

Arra a kérdésre, hogy milyen hatással volt rágózási szokásaikra az elmúlt egy évben a rágózásról látottak és hallottak, a megkérdezettek kifejezetten magas aránya számolt be valamilyen pozitív változásról (40%): közülük a legtöbben odafigyelnek az étkezés utáni rágózásra, illetve a korábbiakhoz képest többször, gyakrabban rágóznak. A látottak vagy a hallottak megkérdezettek 3 százalékánál eredményezte azt, hogy elkezdtek rágózni (14. ábra). Az észak-alföldi régióban a megkérdezettek majdnem fele nyilatkozott valamilyen pozitív hatásról (48%), és ezzel az aránnyal Magyarország régió közül ebben a vonatkozásban a legjobb eredményt érték el.

 

Mivel a kérdőívben a rágózással kapcsolatos hírek, cikkek hatásait egy többválaszos kérdéssel vizsgáltuk meg, így megfigyelhettük azt is, hogy hányan voltak azok, akik egynél is több pozitív hatásról számoltak be. Az eredményekből kiderült, hogy azok körében, akik az elmúlt egy évben találkoztak ilyen témájú hírrel, 13 százalék azok aránya, akiknek rágózásai szokásai több szempontból is változtak a látottak, hallottak hatására.

 

14. ábra

 

A száj-és fogápolásról hallott vagy olvasott hírek a megkérdezettek több mint kétharmadára gyakoroltak pozitív hatást (68%), vagyis kifejezetten sikeresnek bizonyult az a kampány, amely a rágózás, illetve a száj-és fogápolás témájában közöl híreket. Emellett a kutatás eredményei a jövőre vonatkozó pozitív várakozásainkat is megalapozzák, hiszen a válaszadók nem csekély része változtatott pozitív irányba a rágózási, illetve a fogápolási szokásain. A korábbiakban már rámutattunk arra, hogy a válaszadók inkább hasznosnak találták a témában megjelenő híreket, és most az is kiderült, hogy nemcsak elolvassák, de meg is fogadják az esetleges szájápolási javaslatokat, tanácsokat.

 

A száj-és fogápolással kapcsolatos pozitív hatások közül a legtöbben azt a választ említették, miszerint a korábbinál hosszabb ideig mosnak fogat (14. ábra), de az ilyen témájú cikkeket olvasók közel negyede a fogkeféjét is gyakrabban cseréli le, sőt, a rendszeres fogászati ellenőrzést is jobban szem előtt tartják. A megkérdezettek ötöde odafigyel az étkezés utáni fogtisztításra, illetve gyakrabban mos fogat – ez utóbbi választ egyébként a 14-24 évesek szignifikánsan nagyobb arányban említették (27%). Az egyes régiók közül ezúttal is az észak-alföldi régióban tapasztaltuk a legjobb eredményt, itt a lakosok több mint háromnegyede (76%) nyilatkozott valamilyen pozitív hatásról.

 

Ennél a kérdésnél is megvizsgáltuk, hogy hányan voltak azok, akik egynél is több pozitív hatásról számoltak be. Az eredményekből kiderült, hogy azok körében, akik az elmúlt egy évben találkoztak száj-és/vagy fogápolással kapcsolatos hírrel, kifejezetten magas, 46 százalék azok aránya, akiknek szokásait több szempontból is befolyásoltak a látottak, hallottak.

 

Fontosnak ítélt célok és kitűzőik

Kíváncsiak voltunk, hogy a megkérdezett 14-50 éves lakosság szerint milyen célokat szükséges kitűznie egy szájápolást népszerűsítő kezdeményezésnek. A legfontosabb feladatnak a gyermekek megtanítását tartják a helyes fogmosásra és fogápolásra a válaszadók (75%), illetve kétharmaduk a száj-és fogápolással kapcsolatos általános ismeretek bővítését is a kezdeményezés célkitűzései közé sorolná (65%) (15. ábra). A lakosság figyelmének felhívása – például a rendszeres fogászati szűrésre – 55 százalékot, a rágózás és a fogápolás közötti kapcsolat hangsúlyozása pedig 32 százalékot ért el – ez utóbbi arány a 14-24 évesek, illetve a nyugat-dunántúli lakosok körében szignifikánsan magasabb, 39-41 százalék. A Győr-Moson-Sopron megyét magában foglaló nyugat-dunántúli régióban a gyermekek tanítását, valamint a figyelemfelhívást is az átlagosnál jóval többen sorolnák egy szájápolást népszerűsítő kezdeményezés céljai közé, és azok a megkérdezettek, akik a rágózással és szájápolással kapcsolatos hírek miatt pozitív hatásokról számoltak be, szignifikánsan nagyobb arányban jelölték meg valamennyi válaszlehetőséget.

 

15. ábra

 

A megkérdezettek szerint egy szájápolást népszerűsítő kezdeményezést elsősorban a Magyar Fogorvosok Egyesülete hirdetheti meg (87%), míg a második, illetve harmadik leggyakrabban megjelölt válasznak a Colgate és a Signal fogkrém márkák bizonyultak (44-42%). Az Orbit rágógumit is a kutatásban résztvevők több mint harmada tartja elfogadhatónak (38%), az Airwaves rágógumiról ugyanakkor csak 23 százalék gondolja ugyanezt. A Wrigley Hungára Kft. 19 százalék említette, és az egyéb említések között (3%) felmerültek egyes hivatalos állami intézmények, minisztériumok, illetve szájvíz márkák, gyógyszergyártó cégek és egészségügyi szervezetek nevei is.

 

Arra a kérdésre, hogy vajon hiteles lehet-e egy szájápolást népszerűsítő kezdeményezés egy rágógumi márka hozzájárulásával, a válaszadók túlnyomó többsége, 84 százaléka válaszolt igennel – elsősorban azért mert részvételükkel több embert érhet el a kampány (46%). A megkérdezettek több mint harmada szerint igaz az is, hogy termékeikkel, fejlesztéseikkel támogatni tudják a kezdeményezést (40%), illetve tapasztalataikkal a kampány hatékonyságát is növelhetik (38%).  Az eredményekből kiderült, hogy a nők inkább hitelesnek tartják egy rágógumi márka szerepvállalását (88%), mint a férfiak (78%), és minél inkább haladunk a fővárostól a kisebb létszámú településekig, annál elfogadóbbá válnak a lakosok.

 

„Mindegy, hogy ki áll egy fog-és szájápolási ismereteket bővítő kampány mögött, a kampány sikere a kampány üzenetén, illetve az emberek reakcióján múlik.” – Ezt az állítást a kutatásban részt vevő 14-50 év közötti lakosok 40 százaléka érezte közelebb magához, mint a „Egy fog-és szájápolási ismereteket bővítő kampány csak akkor hiteles és sikeres, ha mögötte szakemberek (pl. fogorvosok) állnak” megállapítást, azok aránya pedig, akik nem tudtak dönteni, 12 százalék.

 

„Akkor is sikeres és hiteles lehet egy fog- és szájápolási ismereteket bővítő kezdeményezés, ha azt egy rágógumi márka vezeti.” – A megkérdezettek 32 százaléka érezte közelebb magához ezt az állítást, szemben a már előbb említett „„Egy fog-és szájápolási ismereteket bővítő kampány csak akkor hiteles és sikeres, ha mögötte szakemberek (pl. fogorvosok) állnak” kijelentéssel. Azok aránya, akik nem tudtak dönteni, 14 százalék. Csongrád megyében, és ezzel együtt az egész dél-alföldi régióban szignifikánsan nagyobb azok aránya, akik a rágógumi márka szerepvállalásával kapcsolatos állítást érzik közelebb magukhoz (36%).

 

A kérdőívben felsorolt száj-és fogápolási témák közül a kutatásban résztvevők legnagyobb arányban a hatékony fogápolást (gyermekkortól az időskorig) jelölték meg, azaz erről olvasnának, hallanának legszívesebben (56%). A szakemberek, fogorvosok tapasztalatait, tanácsait is a válaszadók több mint fele említette (51%), a rágózás hatásairól szóló híreket pedig 35 százalék véli szükségesnek (16. ábra). A 14-24 évesek, valamint a dél-dunántúli régióban élők körében szignifikánsan magasabb azoknak az aránya, akik szívesen olvasnának a rágózás hatásairól (45%), s talán nem véletlen, hogy ugyanaz igaz azokra is, akik naponta legalább egyszer rágóznak (47%).

 

16. ábra

 

A megkérdezettek igen csekély része, mindössze 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem szívesen olvasnának a száj-és/vagy fogápolásról, és ezúttal is pozitívabb eredményeket tapasztaltunk a nők körében, ahol még kevesebb, csupán 3 százalék az elzárkózók aránya. 

 

A hazai lakosságra jellemző három leggyakoribb fogbetegség a megkérdezettek véleménye alapján a fogszuvasodás (85%), az ínygyulladás, ínyvérzés (56%), valamint a fogkő, fogelszíneződés (54%). A rossz leheletet, kellemetlen szájszagot 36 százalék, a fogérzékenységet 21 százalék említette. A válaszadók negyede véli úgy, hogy nem fordítanak elegendő figyelmet fogai ápolására (24%), míg további 52 százalék bizonytalan e kérdést illetően, mivel a „talán” választ jelölte meg. Az eredményekből kiderült, hogy a falvakban, községekben (59%), valamint Győr-Moson-Sopron megyében élők (65%) a legbizonytalanabbak akkor, amikor a fogápolásra való odafigyelésüket kell megítélniük. Az adatok arra az összefüggésre is rámutattak, hogy a fogmosási szokásukat illetően odafigyelnek a legalább napi kétszeri fogmosásra, több fogtisztító eszközt is használnak a fogkefe mellett, hosszabb ideig mosnak fogat és rendszeresen járnak fogászati szűrésre – azaz válaszaik alapján átlag feletti pontszámot értek el az elemzés során létrehozott plusz mutató szerint, szignifikánsan nagyobb arányban vélik úgy ők maguk is, hogy elegendő figyelmet fordítanak fogaikra.

 

Arra a kérdésre, hogy miért gondolják úgy a válaszadók, hogy nem fordítanak kellő figyelmet fogaik ápolására, a legtöbben anyagi okokra, illetve az időhiányra hivatkoztak (39-39%), és közel ötödük panaszkodott arra, hogy nem elég tájékozottak a témában, nem ismernek minden lehetőséget. Ez a csoport különösen igényli azt, hogy olyan hírekkel találkozzanak mindennapjaik során, amelyek elegendő információhoz juttatják őket a fogápolást illetően. A megkérdezettek 14 százaléka elismerte, hogy csupán lustaságból, hanyagságból nem figyel oda eléggé a fogápolásra, illetve 4 százalék azoknak az aránya, akik a fogorvostól való félelmükre hivatkoztak.

 

A szájhigiéniai edukációs kampány központi elemeként tavaly márciusban útjára indított szajharmonia.hu microsite-ról a kutatásban résztvevő 14-50 éves lakosság 7 százaléka hallott, akiknek a fele már járt is az oldalon. Ők elsősorban az oldalon található játékkal játszottak (40%), és a feltett cikkeket olvasták (33%).

 

4. Száj-és fogápolás az 1-14 éves gyermekek körében

Az 1-5 éves gyermekek szüleinek közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy gyermekük legalább kétszer mos fogat egy nap (61%), elsősorban azok, akik maguk is arról számoltak be, hogy egy átlagos napon legalább két alkalommal mosnak fogat (70%). Mivel kisgyermekekről van szó, nem meglepő, hogy közel valamennyi válaszadó egyetértett azzal az állítással, miszerint szülőként ő döntik el, hogy mikor van gyermeküknek új fogkefére szüksége (91%). Nagy többségük rendszeresen ellenőrzi csemetéjük fogait (85%), illetve azt is, hogy mennyi ideig mosnak fogat (75%).

 

Az 1-5 éves gyermekek szüleinek közel felének nincs kifogása az ellen, ha gyermekük rágózik (48%), és 7 százalék azoknak az aránya, akik nem tudták eldönteni, hogy ebben a kérdésben milyen állásponton vannak. Az adatok alapján a rendszeres rágózás az 1-5 éves gyermekek 16 százalékára igaz.

 

A kutatás során megvizsgáltuk a fogászati szűréshez való hozzáállást is: az 5 évnél kisebb gyermekek esetén a szülők 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csemetéjük fogait rendszeresen (panasztól függetlenül), azaz évente legalább egyszer ellenőrzi a fogorvos, 44 százalék pedig csak panasz esetén fordul szakemberhez. Az eredményekből az is kiderült, hogy az 1-5 éves gyermekek jelentős része csak fogkefét használ a fogtisztításhoz (85%), és szüleik közel háromnegyede gondolja úgy, hogy pontosan tudják, mi a legjobb gyermekük fogainak ápolásához (72%).

 

Az idősebb gyermekek esetén – bizonyos kérdéseknél – az előbbiekkel szemben eltérő eredményeket kaptunk: a 6-10 éves gyermekek szülei nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy gyermekük legalább kétszer mos fogat egy nap (72%), és a rágózáshoz való hozzáállás kérdésében is jóval nyitottabbak, mivel a nagy többségnek nincs kifogása az ellen, ha rágózik a gyermeke (83%). Ez magyarázhatja azt is, hogy a 6-10 éves gyermekeknek már harmada rágózik rendszeresen (legalább 2-3 naponta) (33%).

 

További különbség, hogy a gyermekek több mint negyede nemcsak fogkefét használ fogtisztításhoz (28%), 74 százalékuk pedig rendszeresen jár fogorvoshoz, vagyis lényegesen kevesebb azoknak a szülőknek az aránya, akik csak panasz esetén viszik el gyermeküket a fogászatra. Itt megjegyezzük, hogy a rendszeres fogászati szűrés magas arányához nagy valószínűséggel az iskolák kötelező szűrései is hozzájárulnak.

 

A 6-10 éves gyermekek szüleinek nagy többségére is igaz az, hogy ők döntik el, mikor kell új fogkefét vásárolniuk csemetéjüknek (91%), rendszeresen ellenőrzik gyermekük fogait (83%), illetve azt, hogy mennyi ideig mosnak fogat (71%). A szülőknek ezúttal is közel háromnegyede gondolja úgy, hogy pontosan tudják, mi a legjobb gyermekük fogainak ápolásához (73%).

 

A 11-14 évesek 69 százalékára igaz az, hogy naponta legalább kétszer mosnak fogat, vagyis jelentős különbséget ebben a kérdésben már nem tapasztaltunk a kor előrehaladtával, a rágózáshoz való hozzáállást illetően viszont már igen, ezúttal ugyanis már a szülők 95 százalékának nincs kifogása az ellen, ha gyermeke rágózik. A megkérdezettek válaszai alapján a 11-14 évesek 43 százaléka rágózik rendszeresen, vagyis a három korcsoport eredményeit megvizsgálva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy minél idősebbek a gyermekek, annál valószínűbb, hogy rágóznak.

 

A 11-14 éves gyermekek szülei a korábbiakhoz képest kisebb arányban mondták azt, hogy ők döntik el, mikor kell lecserélni gyermekük fogkeféjét (79%), vagyis nagy valószínűséggel ebben a korban már önállóbbak a gyerekek ebben a kérdésben. A nagyobb korral függhet össze az is, hogy ezúttal a szülőknek már csupán 37 százaléka ellenőrzi rendszeresen, hogy gyermekük mennyi ideig mos fogat, és csökkent azok aránya is, akik rendszeresen ellenőrizni szokták gyermekük fogait (57%). Az eredmények alapján az látszik, hogy a kor előrehaladtával nemcsak az önállóság nyer teret, hanem az egyéb fogtisztító eszközök is, ugyanis a 11-14 éves gyermekek 39 százalékára igaz az, hogy a fogkefe mellett más eszközzel is tisztítják fogaikat.

 

Az idősebb korcsoportban a rendszeres fogászati szűrésre járók aránya is magasabb, 87 százalék (itt szintén fontos lehet az iskola szerepe), a szülők magabiztossága ugyanakkor változatlan, azaz ezúttal is azt tapasztaltuk, hogy a megkérdezett szülők háromnegyede szerint ők pontosan tudják, mi a legjobb gyermekük fogainak ápolásához (76%) (17. ábra).

 

17. ábra

 

A felmérés során megkérdeztük a 14 év alatti gyermekek szüleit, hogy – amennyiben gyermekük rágózik – csemetéjük milyen típusú rágót szokott fogyasztani. Az íz tekintetében a mentolost említették többen (61%) a gyümölcsössel szemben (57%), a speciálisan gyermekeknek készült rágót (pl. Orbit Kid) 32 százalék jelölte meg. A rágók formája alapján a drazsé rágók a legnépszerűbbek, a golyó rágót csupán 12 százalék említette.

 

A kutatásban résztvevő szülők leginkább azzal az állítással értettek egyet, amely szerint fontosnak tartják, hogy az iskolában rendszeresen felhívják a gyermekek figyelmét a helyes száj-és fogápolásra (18. ábra). A többség egyetértett azzal is, hogy a helyes fogmosásra a szülőknek kell megtanítaniuk a gyermeküket, és hogy a fogak egészsége miatt nem mindegy, hogy miből és mennyit esznek a gyerekek.

 

18. ábra

 

Míg a megkérdezettek szerint a hazai lakosságra jellemző három leggyakoribb fogbetegség a fogszuvasodás, az ínygyulladás, ínyvérzés, valamint a fogkő, fogelszíneződés, addig a 14 év alatti gyermekek esetén a fogszuvasodás mellett (84%) a szabálytalan fogsort tartják a legfontosabb problémának (62%). A többi fogbetegséget jóval kisebb arányban említették a válaszadók, a harmadik legtöbb jelölés a rossz lehelet, kellemetlen szájszag problémájára érkezett (29%).

  1. számú melléklet

 

Kérdőív a szájhigiéniával kapcsolatos kutatáshoz

 

Nyitó oldal

Legújabb kutatásunkban szájápolással kapcsolatos kérdéseket szeretnénk tagjainknak feltenni.

Kérjük, segítse munkánkat, szánjon ránk kb. 15 percet és vegyen részt Ön is a kutatásban.

A kitöltők részt vesznek sorsolásunkon, ahol 200.000 Ft összértékben nyerhetnek ajándékokat.

A kérdőív kitöltésének megkezdéséhez kérjük, kattintson az alábbi gombra.

 

SZŰRŐKÉRDÉSEK

 

1 oldal

SZ1Hány éves Ön? (nyitott, csak szám – ha nem 14-50 év közötti, akkor kiesik)

… éves

 

SZÁJÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS ISMERETEK ÉS SZOKÁSOK

2 oldal

M1aÖn hányszor mos fogat egy átlagos napon?

  1. egyszer
  2. kétszer
  3. több mint kétszer
  4. változó
  5. nem minden nap mosok fogat

3 oldal

M1b Ön szerint naponta hányszor kell fogat mosni?

  1. egyszer
  2. kétszer, reggel és este
  3. minden étkezés után
  4. ahányszor csak szükségét érezzük
  5. nem minden esetben kell naponta fogat mosni

4 oldal

M2 Ön tudja, hogy mi az a dentális plakk?

  1. igen
  2. nem

5 oldal

oldalfeltétel: ha tudja M2=1

M3 Kérjük, jelölje, hogy Ön mit ért dentális plakk alatt!

  1. szájápoló / fogápoló szer
  2. fogbetegség
  3. a fogak felszínén megtapadó baktérium
  4. fog implantátum, protézis
  5. egyéb, éspedig: nyitott

6 oldal

Megj.: A dentális plakk a fogak felszínén szervesen megtapadó baktérium tömeg.

M4 Ön szerint hogyan távolítható el a dentális plakk?

  1. öblögetéssel
  2. fogkefével
  3. csak a fogorvos tudja eltávolítani

M5 Ön szerint milyen betegség(ek)hez vezethet a dentális plakk? (több választ is megjelölhet) MULTI

  1. fogszuvasodás
  2. ínygyulladás
  3. fogkőképződés
  4. egyéb, éspedig: nyitott

7 oldal

M6aMelyiket használja Ön az alábbiak közül? (több választ is megjelölhet) MULTI

  1. hagyományos fogkefe
  2. elektromos fogkefe
  3. fogköztisztító kefe
  4. fogselyem
  5. szájzuhany
  6. szájvíz
  7. egyiket sem kizáró

8 oldal

M6c Ön milyen gyakran cseréli le fogkeféjét?

kérdésfeltétel: ha használ fogkefét, M6a=1,2

  1. havonta, vagy ennél gyakrabban
  2. 2-3 havonta
  3. évente 2-3 alkalommal
  4. évente egyszer
  5. ritkábban, mint évente
  6. változó
  7. mindig ugyanazt a fogkefét használom

M7 Ön általában hány percig szokott fogat mosni?

  1. kevesebb, mint 1 percig
  2. 1-2 percig
  3. 2-5 percig
  4. több mint 5 percig
  5. változó

9 oldal

M8Ön milyen gyakran jár fogorvoshoz?

  1. havonta legalább egyszer
  2. 2-3 havonta legalább egyszer
  3. félévente legalább egyszer
  4. évente legalább egyszer
  5. csak akkor, ha valamilyen panaszom van
  6. nem járok fogorvoshoz

10 oldal

M14Ön mikor volt utoljára fogorvosnál?

  1. az utóbbi 1 hónapban
  2. az utóbbi fél évben
  3. az utóbbi 1 évben
  4. több mint 1 éve
  5. soha nem voltam még fogorvosnál
  6. nem emlékszem

11 oldal

M9 Ön szerint az alábbiak közül mely tünetek estén érdemes orvoshoz fordulni? (több választ is megjelölhet) MULTI

  1. fogérzékenység (pl. harapáskor, hideg étel / ital fogyasztásakor)
  2. foglazulás
  3. fogínyvérzés
  4. fogelszíneződés
  5. kellemetlen szájszag
  6. megduzzadt íny
  7. szájszárazság
  8. egyik esetben sem kizáró

12 oldal

M10Kérjük jelölje, hogy az alábbiak mennyire károsak a fogaknak?

mátrix – egyáltalán nem káros, 2,3,4, nagyon káros, 9:nem tudom

  1. savas étel / ital fogyasztása
  2. tejtermékek fogyasztása
  3. cukorkák, nyalókák fogyasztása
  4. dohányzás
  5. csokoládé fogyasztás

13 oldal

M15Ön szerint lehet-e tenni a szájhigiénia javításáért? (több válasz megjelölhető) MULTI

  1. nem, ez genetikailag meghatározott kizáró
  2. igen, rendszeres fogászati ellenőrzéssel
  3. igen, rendszeres és helyes fogápolási technikákkal
  4. igen, étkezések utáni rágózással

M16Ön szerint hogyan előzhető meg a kellemetlen lehelet? (több válasz is megjelölhető) MULTI

  1. fogmosással
  2. szájvizek használatával
  3. rágózással
  4. fogselyem használatával
  5. fogorvoshoz kell fordulni
  6. nem lehet megelőzni kizáró

RÁGÓZÁSI SZOKÁSOK

14 oldal

K1 Ön mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Értékelje az állításokat egy 1-5 skálán, amelyen az 1 = egyáltalán nem ért egyet, és az 5 = teljes mértékben egyetért. mátrix

 

1

egyáltalán nem értek egyet

2

3

4

5

teljes mértékben egyetértek

9

Nem tudom

A rágózás helyettesíti a fogmosást.

 

 

 

 

 

 

A rágózás friss leheletet biztosít.

 

 

 

 

 

 

A rágózás csökkenti a stresszt.

 

 

 

 

 

 

A rágózás segít a diétában.

 

 

 

 

 

 

A rágózás többet használ az egészségnek, mint amennyit árt.

 

 

 

 

 

 

A rágózás segít, hogy magabiztosak legyünk.

 

 

 

 

 

 

A rágózás hatással van a szájhigiéniára.

 

 

 

 

 

 

A rágózás segít a fogszuvasodás megelőzésében.

 

 

 

 

 

 

A rágózás segít megőrizni a fogak fehérségét.

 

 

 

 

 

 

 

15 oldal

K2 Milyen gyakran rágózik Ön?

  1. naponta többször
  2. naponta egyszer
  3. 2-3 naponta
  4. hetente egyszer
  5. 2-4 hetente
  6. havonta egyszer
  7. ritkábban, mint havonta
  8. nem rágózom

16 oldal

oldalfeltétel: ha nem vagy csak ritkán rágózik, ha K2=5,6,7,8

K3a Mi az oka annak, hogy Ön nem rágózik?

kérdésfeltétel: ha nem rágózik, K2=8

(nyitott, text area)

 

K3b  Mi az oka annak, hogy Ön ritkábban, mint hetente rágózik?

kérdésfeltétel: ha ritkán rágózik, ha K2=5,6,7

(nyitott, text area)

 

17 oldal

oldalfeltétel: ha rágózik, k2=1,2,3,4,5,6,7

K4a  Milyen márkájú rágót fogyaszt Ön? (több válasz lehetséges) (MULTI)

  1. Twinner
  2. Orbit
  3. Airwaves
  4. Winterfresh
  5. Wrigley’s Spearmint
  6. JetGum
  7. AllDent
  8. Smile
  9. Trident
  10. Happy Gum
  11. Golyórágó
  12. Egyéb, éspedig: (nyitott)

18 oldal

oldalfeltétel: ha rágózik, k2=1,2,3,4,5,6,7 és K4a-ban min. 2 választ jelölt

csak az jelenik meg, amit k4a-ban jelöl

K4b Milyen márkájú rágót fogyaszt Ön a leggyakrabban?

  1. Twinner
  2. Orbit
  3. Airwaves
  4. Winterfresh
  5. Wrigley’s Spearmint
  6. JetGum
  7. AllDent
  8. Smile
  9. Trident
  10. Happy Gum
  11. Golyórágó
  12. Egyéb, előbb említett

19 oldal

oldalfeltétel: ha rágózik, k2=1,2,3,4,5,6,7

K5a Ön hány percig szokott rágózni?

  1. 0-5 percig
  2. 5-15 percig
  3. 15-25 percig
  4. 25-60 percig
  5. több, mint egy óráig
  6. változó

20 oldal

oldalfeltétel: ha rágózik, k2=1,2,3,4,5,6,7

K5b Ön szerint hány percig javasolt egy huzamban rágózni?

  1. 0-5 percig
  2. 5-15percig
  3. 15-25 percig
  4. 25-60 percig
  5. több, mint egy óráig

21 oldal

oldalfeltétel: ha rágózik, k2=1,2,3,4,5,6,7

K6a Ön mely esetekben szokott rágózni? (több válasz lehetséges) MULTI

  1. ha nem tudok fogat mosni
  2. étkezés után
  3. friss lehelet biztosítása miatt
  4. a fogak ápolása miatt
  5. a rágógumi jó íze miatt
  6. dohányzásról való leszokás miatt
  7. egyéb, éspedig: nyitott
  8. nincs különösebb oka kizáró

10. stressz levezetés céljából

11. unaloműzés vagy fáradtság leküzdése miatt

12. betegség tüneteinek enyhítése miatt (pl. allergia , arcidegbénulás, emésztési problémák, szájszárazság, megfázás)

13. éhségcsökkentés érdekében

 

22 oldal

oldalfeltétel: ha rágózik, k2=1,2,3,4,5,6,7 és K6a nem=8 és K6-ban min. 2-t jelölt

csak az jelenik meg, amit k6a-ban jelöl

K6b Ön mely esetekben szokott rágózni a leggyakrabban?

  1. ha nem tudok fogat mosni
  2. étkezés után
  3. friss lehelet biztosítása miatt
  4. a fogak ápolása miatt
  5. a rágógumi jó íze miatt
  6. dohányzásról való leszokás miatt
  7. egyéb, előbb említett okból

23 oldal

oldalfeltétel: ha rágózik, k2=1,2,3,4,5,6,7

K7 Önnél van most rágó (zsebében, táskájában, otthon)?

  1. igen, kevesebb, mint 1 csomag
  2. igen, 1 csomag
  3. igen, több mint 1 csomag
  4. nincs
  5. nem tudom

24 oldal

oldalfeltétel: ha rágózik, k2=1,2,3,4,5,6,7

K8 Általában hány csomag rágót szokott Ön vásárolni egy átlagos hónapban?

  1. 1 darab tíz rágót tartalmazó kiszerelést
  2. több, mint 1 darab tíz rágót tartalmazó kiszerelést
  3. 1 darab húsz vagy több rágót tartalmazó kiszerelést (zacskó, doboz)
  4. több, mint 1 darab húsz vagy több rágót tartalmazó kiszerelést
  5. általában nem én vásárolom a rágót

TAVALYI KAMPÁNYRA VONATKOZÓ KÉRDÉSEK, JÖVŐBENI ÚTMUTATÁS

25 oldal

O1a Találkozott Ön rágózással kapcsolatos hírrel, cikkel az elmúlt 1 évben? 

mátrix, soronként 1 válasz lehetséges

oszlopok: igen, többször is; igen, egyszer; nem találkoztam; nem emlékszem

1.nyomtatott újságban, magazinban

2.TV-ben

3.rádióban

4.interneten

5.orvosi rendelőben

6.családtagon, baráton, ismerősön keresztül

7.egyéb, éspedig: Nyitott

 

oldalfeltétel: ha interneten találkozott vele: O1a_4=1,2

26 oldal

O1b Melyik internetes oldalon találkozott Ön rágózással kapcsolatos hírrel, cikkel az elmúlt 1 évben? Több választ is megjelölhet!

MULTI

1. közösségi oldalon (pl. Facebook)

2. online hírportálon

3. online egészségügyi portálon

4. egyéb internetes oldalon

5. nem emlékszem

 

27 oldal

O2a Találkozott Ön szájápolással, fogápolással kapcsolatos hírrel, cikkel az elmúlt 1 évben? 

mátrix, soronként 1 válasz lehetséges

oszlopok: igen, többször is; igen, egyszer; nem találkoztam; nem emlékszem

1.nyomtatott újságban, magazinban

2.TV-ben

3.rádióban

4.interneten

5.orvosi rendelőben

6.családtagon, baráton, ismerősön keresztül

7.egyéb, éspedig: Nyitott

 

28 oldal

oldalfeltétel: ha interneten találkozott vele: O2a_4=1,2

 O2b Melyik internetes oldalon találkozott Ön szájápolással, fogápolással kapcsolatos hírrel, cikkel az elmúlt 1 évben? Több választ is megjelölhet! 

MULTI

1. közösségi oldalon (pl. Facebook)

2. online hírportálon

3. online egészségügyi portálon

4. egyéb internetes oldalon

5. nem emlékszem

 

oldalfeltétel: ha találkozott rágózással kapcsolatos hírrel: ha O1a részkérdések legalább egy esetben=1,2

29 oldal

O2c_1 Hogyan ítéli meg Ön a rágózással kapcsolatos híreket, cikkeket? Kérjük, jelezze, hogy mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel!

mátrix, soronként 1 válasz

oszlopok: egyáltalán nem értek egyet, 2,3,4, teljes mértékben egyetértek

1. általában nem okoznak meglepetést, tisztában vagyok a hallottakkal / látottakkal

2. komoly problémákra világítanak rá

3. olyan dolgokat tudok meg, amelyekről korábban nem is hallok

4. fontosnak tartom, hogy folyamatosan halljunk, olvassunk erről a témáról

5. érdekes összefüggésekre világítanak rá

6. nem nagyon érdekel a téma, így nem is nagyon foglalkozom velük

 

30 oldal

oldalfeltétel: ha találkozott szájápolással, fogápolással kapcsolatos hírrel: ha O2a részkérdések legalább egy esetben=1,2

O2c_2 Hogyan ítéli meg Ön a a szájápolással, fogápolással kapcsolatos híreket, cikkeket? Kérjük, jelezze, hogy mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel!

mátrix, soronként 1 válasz

oszlopok: egyáltalán nem értek egyet, 2,3,4, teljes mértékben egyetértek

1. általában nem okoznak meglepetést, tisztában vagyok a hallottakkal / látottakkal

2. komoly problémákra világítanak rá

3. olyan dolgokat tudok meg, amelyekről korábban nem is hallok

4. fontosnak tartom, hogy folyamatosan halljunk, olvassunk erről a témáról

5. érdekes összefüggésekre világítanak rá

6. nem nagyon érdekel a téma, így nem is nagyon foglalkozom velük

 

31 oldal

oldalfeltétel: ha találkozott rágózással kapcsolatos hírrel: ha O1a részkérdések legalább egy esetben=1,2

O3_a Milyen hatással voltak az Ön rágózási szokásaira a hallottak / látottak? Több választ is megjelölhet!

MULTI

1. most már mindig van nálam rágó

2. elkezdtem rágózni

3. a korábbinál többször / gyakrabban rágózom

4. odafigyelek az étkezés utáni rágózásra

5. hosszabb ideig rágózom

8. egyéb, éspedig: nyitott

9. nem volt hatással

 

 

32 oldal

oldalfeltétel: ha találkozott szájápolással, fogápolással kapcsolatos hírrel: ha O2a részkérdések legalább egy esetben=1,2

O3_b Milyen hatással voltak az Ön szájápolási, fogápolási szokásaira a hallottak / látottak? Több választ is megjelölhet!

MULTI

1. gyakrabban mosok fogat

2. hosszabb ideig mosok fogat

3. odafigyelek az étkezés utáni fogtisztításra

4. több fogtisztító eszközt használok

5. odafigyelek a rendszeres fogászati ellenőrzésre

6. kevesebb fogakra káros ételt eszem

7. gyakrabban cserélem le a fogkefémet

8. fogkefe / fogkrém típust váltottam

9. egyéb, éspedig: nyitott

10. nem volt hatással

 

33 oldal

O4 Ön szerint milyen célokat szükséges kitűznie egy szájápolást népszerűsítő kezdeményezésnek? Több választ is megjelölhet.

MULTI

1. a száj-és fogápolással kapcsolatos általános ismeretek bővítése

2. a gyermekek megtanítása a helyes fogmosásra, fogápolásra

3. a rágózás és a fogápolás közötti kapcsolat hangsúlyozása

4. segítségnyújtás a szájhigiéniai problémák kezelésére

5. figyelemfelhívás (pl. fogorvoshoz járás fontosságának hangsúlyozása)

6. a témával kapcsolatos kutatások, kutatási eredmények bemutatása

7. új eszközök, termékek bemutatása

8. a fogakra káros ételek hangsúlyozása

9. a fogorvosok tapasztalatainak, tanácsainak bemutatása

10. egyéb, éspedig: nyitott

 

34 oldal

O5a Ön szerint egy szájápolást népszerűsítő kezdeményezést melyik szervezet, vállalat hirdetheti meg? Több választ is megjelölhet!

MULTI

1.Magyar Fogorvosok Egyesülete

2.Orbit rágógumi

3.Signal

4.Colgate

5.Wrigley Hungária Kft.

6.Airwaves rágógumi

9.egyéb, éspedig: nyitott

 

35 oldal

O5b Ön szerint hiteles lehet egy szájápolást népszerűsítő kezdeményezés egy rágógumi márka hozzájárulásával? Több választ is megjelölhet!

MULTI

1. igen, mert tapasztalataikkal növelhetik a kampány hatékonyságát

2. igen, mert termékeikkel, fejlesztéseikkel támogathatják a kampányt

3. igen, mert részvételükkel több embert érhet el a kampány

4. igen, egyéb okból, éspedig: nyitott

5. nem lehet hiteles

 

36 oldal

O6a Kérjük, jelölje, hogy az alább két állítás közül melyik áll Önhöz közelebb!

CSÚSZKA

1.Egy fog-és szájápolási ismereteket bővítő kampány csak akkor hiteles és sikeres, ha mögötte szakemberek (pl. fogorvosok) állnak.

2.Mindegy, hogy ki áll egy fog-és szájápolási ismereteket bővítő kampány mögött, a kampány sikere a kampány üzenetén, illetve az emberek reakcióján múlik.

 

37 oldal

O6b Kérjük, jelölje, hogy az alább két állítás közül melyik áll Önhöz közelebb!

CSÚSZKA

1.Egy fog-és szájápolási ismereteket bővítő kampány csak akkor hiteles és sikeres, ha mögötte szakemberek (pl. fogorvosok) állnak.

2. Akkor is sikeres és hiteles lehet egy fog- és szájápolási ismereteket bővítő kezdeményezés, ha azt egy rágógumi márka vezeti.

 

 

38 oldal

O7 Ha szájápolásról vagy fogápolásról van szó, az alábbiak közül Ön miről olvasna szívesen? Több választ is megjelölhet!

MULTI

1. a helyes / helytelen táplálkozásról (fogakra káros / egészséges ételek)

2. szakemberek, fogorvosok tapasztalatairól, tanácsairól

3. kutatási eredményekről

4. új termékekről, új eszközökről

5. a hatékony fogápolásról (gyermekektől az idősekig)

6. általános ismeretekről

7. a témával kapcsolatos figyelemfelkeltő, bulvár hírekről

8. a rágózás hatásairól

9. egyéb témáról, éspedig: nyitott

10. nem olvasnék szívesen ebben a témában

 

39 oldal

O8 Ön szerint ma melyek azok a leggyakoribb fogbetegségek, szájhigiéniai panaszok, amelyek a hazai lakosságra leginkább jellemzőek? Kérjük, hogy maximum 3 választ jelöljön meg!

MULTI, max 3 válasz adható

1. fogszuvasodás

2. ínygyulladás, ínyvérzés

3. fogkő, fogelszíneződés

4. rossz lehelet, kellemetlen szájszag

5. szájszárazság

6. fogérzékenység

7. foglazulás, fogelvesztés

8. szabálytalan fogsor

9. egyéb, éspedig: nyitott

 

40 oldal

O9a Ön mit gondol, elegendő figyelmet fordít fogainak ápolására?

1. igen

2. talán

3. nem

 

oldalfeltétel: ha úgy gondolja, hogy nem fordít elegendő figyelmet: O9a=3

41 oldal

O9b Mi az oka annak, hogy Ön úgy gondolja, hogy nem fordít elegendő figyelmet a fogainak ápolására? Több választ is megjelölhet!

MULTI

1. nem vagyok elég tájékozott / nem ismerem a lehetőségeket

2. anyagi okai vannak

3. nincs rá időm

4. egyéb, éspedig: nyitott

 

42 oldal

O10a Hallott már Ön a szajharmonia.hu weboldalról?

1. igen, de csak a nevét hallottam

2. igen, és egy alkalommal jártam is az oldalon

3. igen, és több alkalommal is jártam az oldalon

4. nem hallottam még róla

 

43 oldal

oldalfeltétel: akik voltak az oldalon: O10a=2,3

O10b Mit tett Ön, miután a szajharmonia.hu weboldalra jutott? Több választ is megjelölhet!

MULTI

1. az oldalon megjelenő cikkekből olvastam

2. játszottam az oldalon található játékkal

3. fogorvost kerestem

4. tanácsot kértem a szakértőtől

5. egyéb, éspedig: NYITOTT

6. semmit, kiléptem

 

GYERMEKEK SZÁJ-ÉS FOGÁPLÁSÁRA VONATKOZÓ KÉRDÉSEK

44 oldal

G1a Van Önnek 1-14 év közötti gyermeke, aki Önnel egy háztartásban él?

1. igen, egy

2. igen, kettő vagy több

3. nincs

 

45 oldal

oldalfeltétel: ha van gyermeke: G1a=1,2

G1b Melyik korcsoportba tartozik az Ön 1-14 év közötti gyermeke?

kérdésfeltétel: ha egy gyermeke van: G1a=1

1. 1-5 év

2. 6-10 év

3. 11-14 év

 

G1c Melyik korcsoportba tartoznak az Ön 1-14 év közötti gyermekei?

kérdésfeltétel: ha több gyermeke van: G1a=2

MULTI

1. 1-5 év

2. 6-10 év

3. 11-14 év

 

46 oldal

oldalfeltétel: ha van 1-5 éves gyereke: G1b=1 vagy G1c=1

G2a Az Ön 1-5 év közötti gyermekére melyik állítás igaz az alábbiak közül? Több választ is megjelölhet!

Mátrix, soronként 1 válasz

oszlopok: igaz, nem igaz, nem tudom

1. Legalább kétszer mos fogat egy nap.

2. Rendszeresen (legalább 2-3 naponta) szokott rágózni.

3. Nemcsak fogkefét használ a fogtisztításhoz.

4. Én (vagy a párom) döntjük el, hogy mikor kell új fogkefe neki.

5. Rendszeresen ellenőrizni szoktuk, hogy mennyi ideig mos fogat.

6. Nincs kifogásom az ellen, ha rágózik.

7. Otthon rendszeresen ellenőrizzük a fogait.

8. Rendszeresen (évente legalább egyszer) fogorvoshoz jár (panasztól függetlenül).

9. Nem igazán tudom, hogy mi a legjobb a fogai ápolásához.

10. Csak panasz esetén visszük fogorvoshoz.

 

47 oldal

oldalfeltétel: ha van 6-10 éves gyereke: G1b=2 vagy G1c=2

G2b Az Ön 6-10 év közötti gyermekére melyik állítás igaz az alábbiak közül? Több választ is megjelölhet!

Mátrix, soronként 1 válasz

oszlopok: igaz, nem igaz, nem tudom

1. Legalább kétszer mos fogat egy nap.

2. Rendszeresen (legalább 2-3 naponta) szokott rágózni.

3. Nemcsak fogkefét használ a fogtisztításhoz.

4. Én (vagy a párom) döntjük el, hogy mikor kell új fogkefe neki.

5. Rendszeresen ellenőrizni szoktuk, hogy mennyi ideig mos fogat.

6. Nincs kifogásom az ellen, ha rágózik.

7. Otthon rendszeresen ellenőrizzük a fogait.

8. Rendszeresen (évente legalább egyszer) fogorvoshoz jár (panasztól függetlenül).

9. Nem igazán tudom, hogy mi a legjobb a fogai ápolásához.

10. Csak panasz esetén visszük fogorvoshoz.

 

48 oldal

oldalfeltétel: ha van 11-14 éves gyereke: G1b=3 vagy G1c=3

G2c Az Ön 11-14 év közötti gyermekére melyik állítás igaz az alábbiak közül? Több választ is megjelölhet!

Mátrix, soronként 1 válasz

oszlopok: igaz, nem igaz, nem tudom

1. Legalább kétszer mos fogat egy nap.

2. Rendszeresen (legalább 2-3 naponta) szokott rágózni.

3. Nemcsak fogkefét használ a fogtisztításhoz.

4. Én (vagy a párom) döntjük el, hogy mikor kell új fogkefe neki.

5. Rendszeresen ellenőrizni szoktuk, hogy mennyi ideig mos fogat.

6. Nincs kifogásom az ellen, ha rágózik.

7. Otthon rendszeresen ellenőrizzük a fogait.

8. Rendszeresen (évente legalább egyszer) fogorvoshoz jár (panasztól függetlenül).

9. Nem igazán tudom, hogy mi a legjobb a fogai ápolásához.

10. Csak panasz esetén visszük fogorvoshoz.

 

49 oldal

oldalfeltétel: ha szokott a gyermeke rágózni: G2a vagy G2b vagy G2c 2. részkérdés=1

GX Milyen típusú rágót szokott az Ön gyermeke fogyasztani? Több választ is megjelölhet.

MULTI

1. gyümölcs ízűt

2. mentolos ízűt

3. speciálisan gyerekeknek készült rágót (pl. Orbit Kid)

4. golyórágót

5. drazsé rágót

6. rágólapot

7. szalagrágót

8. egyéb, éspedig: nyitott

9. nem tudom

 

50 oldal

oldalfeltétel: ha van ilyen korú gyermeke: G1=1,2

G3 Mennyire ért Ön egyet az alábbi állításokkal 14 év alatti gyermekekre vonatkozóan?

mátrix, soronként 1 válasz

oszlopok: egyáltalán nem értek egyet, 2,3,4, teljes mértékben egyetértek

 

1. Fontosnak tartom, hogy az iskolában rendszeresen felhívják a gyermekek figyelmét a helyes száj-és fogápolásra.

2. Az állam nem gondoskodik megfelelően a gyermekek fogainak egészségének megőrzéséről.

3. A rendszeres fogászati szűrést az iskolának kell biztosítania, és nem a szülőnek.

4. A helyes fogmosásra a szülőknek kell megtanítania a gyermeküket.

5. Az iskola vagy az állam nem szólhat bele abba, hogy a szülők hogyan és mennyire törődnek gyermekük fogainak az egészségével.

6. A fogak egészségének megőrzése miatt nem mindegy, hogy miből és mennyit esznek a gyerekek.

7. A rágózás nem jelent veszélyt a gyermekek számára.

 

51 oldal

oldalfeltétel: ha van ilyen korú gyermeke: G1=1,2

G4 Ön szerint ma melyek azok a leggyakoribb fogbetegségek, szájhigiéniai panaszok, amelyek a 14 év alatti gyermekekre leginkább jellemzőek? Kérjük, hogy maximum 3 választ jelöljön meg!

MULTI, max 3 válasz adható

1. fogszuvasodás

2. ínygyulladás, ínyvérzés

3. fogkő, fogelszíneződés

4. rossz lehelet, kellemetlen szájszag

5. szájszárazság

6. fogérzékenység

7. foglazulás, fogelvesztés

8. szabálytalan fogsor

9. egyéb, éspedig: nyitott

 

DEMOGRÁFIA

521 oldal

D1 Kérjük, jelölje be a nemét:

  1. férfi

D2 Milyen típusú településen lakik Ön?

  1. Budapest
  2. megyeszékhely
  3. egyéb város
  4. falu / község

53 oldal

D3 Melyik megyében él Ön?

kérdésfeltétel: ha nem budapesti, ha D2=2,3,4

  1. Bács-Kiskun megye
  1. Baranya megye
  2. Békés megye
  3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye
  4. Csongrád megye
  5. Fejér megye
  6. Győr-Moson-Sopron megye
  7. Hajdú-Bihar megye
  8. Heves megye
  9. Jász-Nagykun-Szolnok megye
  10. Komárom-Esztergom megye
  11. Nógrád megye
  12. Pest megye
  13. Somogy megye
  14. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
  15. Tolna megye
  16. Vas megye
  17. Veszprém megye
  18. Zala megye

 

D4 Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége?

  1. általános iskola
  2. szakmunkásképző
  3. szakközépiskola vagy gimnázium (érettségi)
  4. főiskola, egyetem (diploma)

 

D5aMelyik csoportba tartozik Ön?

  1. aktív kereső
  2. inaktív (tanuló, nyugdíjas, munkanélküli, stb.)

 

54 oldal

oldalfeltétel: ha D5a=1

D5bMelyik kategóriába tartozik jelenlegi foglalkozása?

  1. szakképzelten fizikai munkás
  2. képzett szakmunkás
  3. irodai alkalmazott / alkalmazott értelmiségi
  4. önálló értelmiségi, szellemi szabadfoglalkozású
  5. vállalkozó
  6. középvezető
  7. felsővezető, cégvezető, tulajdonos
  8. egyéb

 

55 oldal

D6 Mennyi a háztartás havi nettó összjövedelme (beleszámítva az összes jövedelemforrást az adók levonása után)?

  1. 1-80.000 Ft
  2. 80.001-120.000 Ft
  3. 120.001-160.000 Ft
  4. 160.001-200.000 Ft
  5. 200.001-300.000 Ft
  6. 300.001-400.000 Ft
  7. 400.001-500.000 Ft
  8. 500.001 Ft vagy több
  9. nem kívánok válaszolni

 

56 oldal

D7Hogy érzik Önök anyagilag…?

  1. …gondok nélkül élnek, úgy, hogy félre is tudnak tenni.
  2. …beosztással jól kijönnek.
  3. …éppen hogy kijönnek a havi jövedelmükből.
  4. …hónapról-hónapra anyagi gondjaik vannak.
  5. …nélkülözések között élnek.