Szájhigiénia kutatás 2014 - Részletes eredmények

Megközelítőleg 1300 fős országos, reprezentatív kutatás részletes eredményei a magyar lakosság szájhigiéniás ismereteiről, attitűdjéről és szokásairól.
szajharmonia

A kutatás háttere

1. A kutatás témája

A kutatás a 14-50 év közötti magyarországi lakosság száj- és fogápolással kapcsolatos ismereteit, szokásait és attitűdjeit vizsgálja. A kutatás a fogak tisztítási szokásain túl az egyes fogbetegségek és azok kezelésével kapcsolatos ismereteket, valamint a fogorvoshoz járás fontosságának megítélését hivatott felmérni a célcsoport körében. A felmérés kitér a szájhigiénia javításával kapcsolatos tájékozottságra, továbbá a rágózási szokásokra és attitűdökre is.

 

2. A kutatás módszertana

Az online adatfelvételi módszerrel végzett kutatás adatgyűjtése 2014. január 28-tól 2014. február 7-ig tartott a KutatóCentrum közel 160.000 fős online lakossági paneljén, valamint a Megbízó Facebook csoportjában.

 

A 10-15 perces online kérdőívet összesen 1274 válaszadó töltötte ki. A KutatóCentrum paneljéből 1201 fő, a Megbízó Facebook csoportjából 73 fő válaszolt a kérdésekre. A 14-16 év közötti megkérdezetteket a szülőknek küldött felkérő leveleken keresztül hívtuk meg a kutatásba.

 

A teljes minta nem, kor, településtípus és régió tekintetében reprezentatív a 14-50 éves magyarországi lakosságra. A vizsgálat keretén belül elsőként a célcsoport száj- és fogápolással kapcsolatos ismereteit és szokásait vettük górcső alá, majd a kérdőív második részében felmértük a 14-50 éves lakosság rágózással kapcsolatos attitűdjeit és szokásait.

 

3. A minta összetétele

A 14-50 éves lakosság száj- és fogápolással kapcsolatos szokásait vizsgáló felmérés 1274 fős mintája nem, kor, településtípus és régió szerint reprezentatív az alapsokaságra.

 

A minta megoszlását az alábbi táblázat mutatja:

Részletes eredmények

A kérdőív első felében a fogak tisztítási szokásaira, az egyes fogbetegségekkel és azok kezelésével kapcsolatos ismeretekre, valamint a fogorvoshoz járás fontosságára kérdeztünk rá, felmérve ezzel a 14-50 éves magyarországi lakosság száj- és fogápolással kapcsolatos tájékozottságát. Az eredményekből kiderül, hogy a megkérdezettek milyen gyakran és mivel tisztítják fogaikat, mennyire vannak tisztában bizonyos fogbetegségekkel és azok kezelésének lehetőségeivel, szerintük mit lehet tenni a szájhigiénia javításért, és hogy milyen gyakran járnak fogorvoshoz.

A kérdőív második részében a rágózási szokásokat és attitűdöket vizsgáltuk meg, illetve rákérdeztünk arra is, hogy milyen kiszerelésben vásárolnak rágót a megkérdezettek. A kérdésekkel felmértük, hogy a lakosság hogyan ítéli meg a rágózást, mikor, milyen gyakran és mennyi ideig rágóznak, melyek a preferált márkák, és hogy mik az elutasítás okai (a kutatás kérdőívét az 1. számú melléklet tartalmazza).

 

1. Szájápolással kapcsolatos ismeretek és szokások

A fogmosás gyakorisága

A megkérdezettek 57 százaléka általában naponta kétszer mos fogat, további 8 százalék pedig kettőnél is több alkalommal ragadnak fogkefét. A 14-50 év közötti lakosság közel egyharmada (28%) ugyanakkor csupán a napi egyszeri alkalmat jelölte meg, és bár elenyésző aránynak tűnik, de mégis figyelemreméltó eredmény, hogy a felmérésben részt vevők 3 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem minden nap mosnak fogat.

Az eredményeket a nemek bontásában vizsgálva kiderül, hogy a férfiak körében az átlagosnál nagyobb arányban vannak azok, akik napi egy alkalommal mosnak fogat (33%), míg a nők körében ez a szám jóval kisebb (22%), a napi kétszeri fogmosók aránya ugyanakkor szignifikánsan magasabb (62%). Az adatok arra is rámutatnak, hogy a „nem minden napok mosok fogat” választ adók elsősorban férfiak.  Az egyes korcsoportok válaszai között nem látszik jelentős különbség.

 

Noha a megkérdezettek többsége napi 1-2 alkalommal mos fogat (85%), annál a kérdésnél, hogy naponta szerintük hányszor kell fogat mosni, az eredmények arra mutatnak rá, hogy a többség ritkábban mos fogat annál, mint amennyiszer azt fontosnak tartja. A válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy minden étkezés után fogat kell mosni (56%), és csupán 29 százalék azoknak az aránya, akik szerint kétszer (reggel és este), és még alacsonyabb, mindössze 3 százalék azoké, akik a napi egyszeri fogmosást tartják szükségesnek. A fennmaradó 12 százalék azon az állásponton van, hogy egy nap annyiszor kell fogat mosni, ahányszor csak szükségét érezzük.

A 36-50 éves korosztályban az átlagosnál szignifikánsan magasabb azoknak az aránya, akik szerint minden étkezés után fogat kell mosni (61%), míg ezzel a 14-24 évesek alig fele ért egyet (49%).

 

A dentális plakk

A felmérésben részt vevők közel kétharmada (61%) nyilatkozott úgy, hogy nem tudja, mi az a dentális plakk (a fogalmat tudni vélők 93% százaléka később a helyes válasz adta meg), elsősorban a 14-24 éves megkérdezettek, illetve az alacsony iskolai végzettségű, inaktív válaszadók.

A dentális plakk eltávolításához – a dentális plakk fogalmának ismertetését követően – a válaszadók több mint háromnegyede szerint fogkefe szükséges (79%), míg a helytelen választ, az öblögetést, 8 százalék említette. A fennmaradó 13 százalék úgy véli, hogy a fogak felszínén szervesen megtapadó baktérium tömeget csak fogorvos tudja eltávolítani.

Arra a kérdésre, hogy milyen betegségekhez vezethet a dentális plakk, a megkérdezettek 76 százaléka a fogszuvasodást válaszolta, de alig marad el ettől az ínygyulladást (68%), illetve a fogkőképződést (65%) említők aránya. Az eredményekből ugyanakkor az is kiderül, hogy a válaszadóknak csupán 39 százaléka jelölte – helyesen – mindhárom fogbetegséget, vagyis a nagy többség (61%) nincs tisztában azzal, hogy a dentális plakk nem megfelelő eltávolítása egyaránt vezethet fogkőképződéshez, ínygyulladáshoz, valamint fogszuvasodáshoz.

 

A fogtisztítás eszközei

A hagyományos fogkefe a legnépszerűbb fogtisztító eszköz a 14-50 éves magyarországi lakosság körében - ezt 10 megkérdezettből 9 használja -, míg a második helyen álló szájvizet már csak 10-ből 4-en említették. A szájvíz használata egyébként a nők körében népszerűbb, és a fogselymet is jóval többen használják a gyengébbik nem képviselői között (28%), mint a férfiak esetén (16%).

Noha az egyes fogtisztító eszközök használatát illetően a korcsoportok között nincs szignifikáns különbség, településtípus, valamint státusz alapján figyelemreméltóak az adatok. A budapestiek körében szignifikánsan alacsony a hagyományos fogkefét használók aránya (82%), az elektromos fogkefét és a fogköztisztító fogkefét ugyanakkor az átlagosnál többen használják a fővárosban, mint az ország többi részén. A fogselyem népszerűsége a falusi / községi lakosok esetén a legalacsonyabb (16%), a magas státuszúak esetén ugyanakkor magas, a diplomával rendelkezők körében például 33%. A fogselyem mellett az elektromos fogkefe használata is inkább a magasabb státuszúakra jellemző.

Az eredményekből az látszik, hogy bár szinte valamennyi megkérdezett tisztában van azzal, hogy a fogselyem a fogközök tisztítására szolgál, ráadásul 70 százalékuk szerint napi rendszerességgel ajánlott fogselymet használni, a 14-50 év közötti lakosság alig negyede alkalmazza fogainak tisztításához ezt az eszközt.

A fogkefét használó megkérdezettek fele 2-3 havonta cseréli le fogkeféjét (52%), további 18 százalék pedig évente 2-3 alkalommal vásárol új fogtisztító eszközt, s közel ugyanennyien vannak azok is (17%), akik 1 hónapnál tovább nem használják ugyanazt a fogkefét. A probléma súlyát tekintve ugyanakkor viszonylag magas, 13 százalék azoknak az aránya, akik csak évente egyszer, vagy ennél ritkábban cserélik le fogkeféjüket, pedig ebben az esetben már nemcsak a sörteszálak használódnak el túlságosan, hanem a fogkefe is jelentősen befertőződik. Ez utóbbi csoportba tartozó válaszadók jellemzően férfiak, illetve alacsony iskolai végzettségűek, vagyis körükben mindenképpen szükség van a nem higiénikus fogtisztítás hátrányaira felhívni a figyelmet.

 

A fogmosás ideje

Noha a szakemberek szerint legalább két percig javasolt fogat mosni, a kutatásban részt vevők majdnem fele (43%) ennél kevesebb időt szán fogmosásra, ami kifejezetten magas aránynak mondható, ráadásul ez a magas érték nemtől, kortól, lakóhelytől és státusztól független. Az eredményekből ugyanakkor kiderül, hogy azoknak a megkérdezetteknek a körében, akik naponta 2-nél is több alkalommal mosnak fogat, az előbb említett arány csupán 25 százalék, vagyis azok, akik az átlagosnál jóval körültekintőbbek a fogmosás gyakoriságát illetően, azoknál a fogmosás is egy hosszabb ideig tartó tevékenység.

Fogorvoshoz járás

A 14-50 év közöttiek közel harmada több mint egy éve járt utoljára fogorvosnál (31%), pedig évente legalább egy alkalommal tanácsos fogászati szűrésre menni, mivel több fogbetegség csak idővel kezd „fájdalmas” tüneteket mutatni, amiket inkább jobb megelőzni és időben kezelni. Ennek ellenére a kutatásban részt vevők 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csak akkor megy el fogorvoshoz, ha valamilyen panasza van, s további 4 százalék egyáltalán nem megy el szakemberhez, még probléma esetén sem (a férfiak esetén ez az arány 6%, míg a nőknél csak 2%). Elsősorban azok a válaszadók nem járnak rendszeresen fogorvoshoz, akik az ajánlottnál kevesebb időt szánnak fogmosásra és napi egy alkalommal mosnak csak fogat, körükben ugyanis 54 százalék azoknak az aránya, akik csak panasz esetén fordulnak szakemberhez.

Az eredmények alapján az a következtetés vonható le, hogy azok, akik nagy figyelmet fordítanak a fogmosás gyakoriságára és idejére, azok a fogorvoshoz járás gyakoriságát tekintve is aktívabbaknak mutatkoznak, mint azok, akik naponta egyszer, alig két percig mosnak fogat.

 

Arra a kérdésre, hogy mely tünetek esetén érdemes fogorvoshoz fordulni, a kutatásban részt vevők a legnagyobb arányban a foglazulást (84%), a megduzzadt ínyt (75%) és a fogérzékenységet (73%) említették. A fogínyvérzés esetén ugyanakkor csak 67 százalék gondolja azt, hogy fel kell keresni egy szakembert, pedig ez az ínygyulladás jele lehet, ami komoly szövődményekkel járó betegség – akár a fogak elvesztéséhez is vezethet. 

Érdekesség, hogy a nők – nagy valószínűséggel az esztétikai szempontok miatt – az átlagosnál szignifikánsan nagyobb arányban gondolják azt, hogy a fogak elszíneződése esetén is érdemes fogorvoshoz fordulni. A szájszárazság problémáját említették a legkevesebben – a 14-50 éves lakosságnak csupán 17 százaléka szerint szükséges szakemberhez menni –, tehát nem valószínű, hogy a nagy többség tisztában van azzal, hogy megfelelő mennyiségű nyál hiányában nem csak ínygyulladásra vagy fogszuvasodásra, de a gombás fertőzésekre is hajlamosabbak lehetünk

A szájszárazság a megkérdezettek szerint elsősorban sok folyadék ivásával enyhíthető (77%), a rágózást ugyanakkor már csak 50 százalék említette, pedig a rágózás is az egyik leghatékonyabb megoldás a szájszárazság problémájára, mivel serkenti a nyáltermelést. A gyümölcsevés a felmérésben részt vevők 32 százaléka szerint hatásos, a gyógyszeres kezelést ugyanakkor már csak 5 százalék említette.

 

Fogkárosító ételek

A kérdőívben felsorolt ételtípusok közül a válaszadók leginkább a cukorkákról, nyalókákról gondolják úgy, hogy nagyon károsak a fogakra (76%), a csokoládéval kapcsolatban ugyanakkor már csak 35 százalék gondolja ugyanezt, noha további 35 százalék szerint is inkább árt a fogaknak a csokifogyasztás (5 fokú skálán 4-es érték). 

A tejtermékeket csupán 59 százalék tartja ártalmatlannak a fogakra nézve (5 fokú skálán 1-es és 2-es értéket adtak), vagyis a megkérdezettek közel fele valószínűleg nincs tisztában azzal, hogy a fehérjék fogyasztása rendkívül fontos, mivel azok elősegítik az ásványi sók beépülését a fogakba. A savas ételeket és italokat a kutatásban részt vevők 58 százaléka nagyon károsnak, további 25 százaléka inkább károsnak ítéli meg, a dohányzás esetében ugyanezek a számok 61, illetve 20 százalék. Érdekesség, hogy a férfiak több ételtípus – valamint a dohányzás – esetén is kevésbé szigorúak, így a savas ételeket, a cukorkákat, nyalókákat kifejezetten ártalmasnak tartó válaszadók körükben szignifikánsan alacsonyabb arányban vannak jelen, mint a nőknél.

 

A szájhigiéniát a megkérdezett 14-50 éves lakosok szerint elsősorban a rendszeres és helyes fogápolási technikákkal lehet javítani (87%) (noha az eredmények alapján e területen még sokak ismerete hiányos), a válaszadók fele pedig a rendszeres fogászati ellenőrzést is említette (49%). Az étkezések utáni rágózás 36 százalék szerint javítja a szájhigiéniát, és csupán 3 százalék gondolja azt, hogy semmit nem lehet tenni a szájhigiénia javításért, ez ugyanis genetikailag meghatározott.

A kellemetlen lehelet esetén a fogmosás került ki győztesen, mint leghatékonyabb megoldás (89%), de a rágózás (76%), valamint a szájvizek is (74%) népszerű válaszok voltak a megkérdezettek körében. A rágózást ráadásul a 14-24 évesek szignifikánsan nagyobb arányban említették (82%), mint az átlag.

A válaszadók 24 százaléka szerint, ha kellemetlen a lehelet, akkor fogorvoshoz kell fordulni, ezt elsősorban az idősebb korcsoportba tartozók, illetve a fővárosban élők gondolják így. A fogselyem használatát csupán 23% említette, pedig szakértők szerint a szoros fogközök tisztítása sokat segíthet a rossz szájszagon, az étkezés után szánkban maradt ételmaradékok és baktériumok ugyanis rossz leheletet okoznak. Az adatok alapján ugyanakkor a 14-50 éves lakosság több mint háromnegyede ezzel nincsen tisztában (77%), és bár a felsőfokú végzettségűek körében a legalacsonyabb ez a szám, körükben is még igen magas azoknak az aránya, akiknek hiányosak a fogselyem használatának előnyével kapcsolatos ismereteik (70%).

A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 12 százaléka nem tudja, hogy egy normál felnőtt embernek 32 db foga van.

 

2. Rágózási szokások és attitűdök

Rágózással kapcsolatos attitűdök

A rágózással kapcsolatban a 14-50 év közötti megkérdezettek leginkább azzal az állítással értettek egyet, hogy a rágózás friss leheletet biztosít, ugyanakkor ezzel a mondattal is csak 40 százalék értett teljes mértékben egyet, további 33 százalék az 5 fokú skálán csupán 4-esre értékelte ezt az állítást. A rágózás szájhigiéniára tett hatását a megkérdezettek 57 százaléka értékelte pozitívan, a stressz csökkentő hatást ugyanakkor már csak 46 százalék. A válaszadók közel kétharmada egyáltalán nem értett egyet azzal, hogy a rágózás helyettesíti a fogmosást, és kifejezetten magas azoknak az aránya is, akik nem osztják azt a véleményt, miszerint a rágózás segít abban, hogy magabiztosak legyünk (62%) – a magabiztosságot legkevésbé az idősebb korcsoportba tartozók társítják a rágózással.

A megkérdezettek közel fele szerint a rágózás nem segít a diétában, mivel – ahogyan azt majd a későbbiek során látni fogjuk – sokan közülük arra panaszkodnak, hogy a rágózás éppen hogy éhségérzetet kelt bennük ahelyett, hogy csillapítaná azt. Noha sok rágót csomagolásán látni lehet a fogak fehérítésével kapcsolatos feliratot, a felmérésben részt vevőknek csupán negyede értett egyet azzal az állítással, hogy a rágózás segít megőrizni a fogak fehérségét (az alacsony iskolai végzettségűeknek a harmada), további 28 százalék inkább semleges a kérdést illetően, 39 százalék pedig nem osztja ezt a véleményt (különösen a nők). Ugyanígy, bár a hirdetésekben gyakran elhangzik, hogy az étkezések utáni rágózás segíti a fogszuvasodás megelőzését, a válaszadóknak alig több mint harmada (36%) értett ezzel egyet, közel ugyanannyian, mint akik szerint a rágózás többet használ az egészségnek, mint amennyit árt (32%).

 

Rágózás gyakorisága

Tíz megkérdezettből kilenc szokott rágózni, többségük legalább hetente egyszer. A nem rágózók elsősorban férfiak, illetve 36-50 év közöttiek, míg a rágót fogyasztók között a 14-24 éves korcsoport tagjai, valamint a községeken, falvakon a leggyakoribb használók – közel harmaduk nyilatkozott úgy, hogy naponta többször is rágóznak, szemben például a 36-50 évesekkel, ahol ez az arány csupán 18 százalék.

A nem rágózás okai

A nem rágózók elsősorban azt említették oknak, hogy nem szeretik a rágót (31%), ezen belül is többen azt kifogásolták, hogy hamar elmegy az a rágó íze:

„Nem szeretem az ízét és nem szeretek valamit folyamatosan rágni.”

„Hamar elfogy az íze, utána meg már felesleges tovább rágni.”

„Nincs türelmem hozzá, hogy rágjam. Miután elmegy az íze, kényszert érzek, hogy kiköpjem. Ez a bevétel után néhány perccel bekövetkezik, ezért értelmetlennek látom.”

 

A második leggyakrabban említett ok a nem rágózók körében, hogy véleményük szerint a rágózás egészségtelen, és nem tesz jót pl. a gyomornak:

„A rágógumiban levő édesítőszer miatt.”

„Kiszárad tőle a szám”

„Gyomorfekély / gyomorsav”

„Beleragad a rágó a fogamba és nem jön ki”

„Hányingert kapok tőle” / „Terhességem alatt hányingerem volt a mentolos íztől, ami azóta sem múlott el.”

„Mert éhes leszek tőle”

„Műanyag”

 „Rágóztam nagyon sokáig, de abbahagytam, mert azt vettem észre, hogy több levegőt nyeltem le a kelleténél, és így el kezdett a hasam puffadni.”

„Megfájdul a fejem tőle”

„Nincs számomra megfelelő (egészségtudatos/károsanyag-mentes) rágógumi”

„Stresszel, műcukor, műmenta”

„A monoton rágó mozgás nálam feszültséget okoz, és ideges leszek rossz lesz a közérzetem”

„Megfájdul tőle az ínyem.”

 

A megkérdezettek egy része – pl. fogszabályozó, műfogsor, rossz fogak miatt – nem tudja rágni a rágót (12%), vagy fél, hogy a rágózás a fogtömés kiesését okozza:

„Kiszedi a töméseket” / „Fogtömés ki esését okozza” / „Már többször kiszedte a fogtömésem”

„Félek, hogy leszedi a koronát a fogamról.”

 

Ugyanennyien említették oknak azt is, hogy illetlen vagy idegesítő szokásnak tartják a rágózást (12%):

„Irritál a kérődzés.” / „Nekem olyan, mintha kérődzne az ember. Undorító.”

„Szerintem nem" szép", nőietlen, ha egy nő rágózik!”

„Nem tartom gusztusosnak” / „Gusztustalan, semmi értelme”

„Undorodom tőle, ennek ellenére 22 évesen még így sem volt semmi problémám a fogaimmal. Emellett kifejezetten idegesít, undorítónak és illetlennek tartom egyes helyzetekben.”

„Gyermekkoromban sokat rágóztam, de már elég furcsának tartom a kérődzést.”

„Irritál, aki olyan nagyon rágózik, akinek szinte "kiesik" a szájából a rágó.”

„Idegesítő, rossz belső tulajdonságokat mutat ki, felesleges pénz kidobás,

sokszor zavaró,  továbbá gusztustalan látni mások kérődzését, undorítónak találom még a látványát is”

„Illetlen dolognak tartom, ha valaki társalgás közben rágózik”

 

További 6 százalék nem érzi szükségét annak, hogy rágót rágjon, mint fogalmaznak, inkább fogat mosnak, vagy máshogy oldják meg azt (pl. cukorkával vagy szájspray-vel), hogy friss maradjon a leheletük. A nem rágózók 3 százaléka az anyagi okokat említette, illetve néhány a szüleik vagy fogorvos javaslatára („Rágó ízületeket tönkre teheti a rendszeres rágózás”) hagyták abba a rágózást. A megkérdezettek 16 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nincs különösebb oka annak, hogy nem rágóznak.

 

A ritkán rágózók kifogásai

A fentiekhez hasonló okokat említették azok is, akik bár rágóznak, de ezt ritkábban, mint hetente teszik. Legtöbben közülük szintén arra hivatkoztak, hogy nem nagyon szeretik a rágót (25%):

„Nem szeretek rágózni, csak rövid ideig néha. Ha elmegy az íze, kidobom.”

„Hamar elmegy a rágógumi íze”

„Nem nagyon szeretem rágni”

„Kb. 10 perc múlva egy ízetlen mű dolgot rátok. Ez nem jó.”

„Gyorsan elmegy az íze, és kemény lesz. / „Hamar elmegy az íze és utána már terhemre van”

 

A második leggyakoribb ok körükben, hogy nem nagyon érzik szükségét annak, hogy rágót rágjanak, legtöbbször más módon gondoskodnak a fogak napközbeni tisztításáról vagy a friss leheletről (18%)

„Inkább cukorkákat használok (Tic-Tac, Orbit)”

„Ha van időm, inkább fogat mosok”

„Nem tartom elengedhetetlennek az élethez, ha úgy van jó elrágni 1-1 darabot, de amúgy felesleges.”

„Ha rágcsálni támad kedvem, sokszor inkább almát vagy répát eszek.”

„Véleményem szerint szájhigiéniám rendben van reggeli-esti fogmosással, ha valamilyen extra találkozóm van, előtte kapok be csak egy-egy rágót.”

A ritkán rágózók 14 százaléka utalt arra, hogy a rágó egészségtelen, és főleg a gyomornak, és állízületnek nem tesz jót, s éhségérzetet kelt:

„Ég tőle a gyomrom” / „Éhes leszek tőle, felmegy a gyomorsavam” / „Éhséget okoz, emiatt többet eszem és hízok.”

„Minden rágó aszpartámot tartalmaz, ami rákkeltő hatású, vagy legalábbis nem egészséges!”

„Károsítja a fogat” / „Savat csinál” / Nem tartom egészségesnek” / „Bele ragad a fogamba.”

„Hizlaló, több a rossz mellékhatása, mint előnye”

„Fáj tőle az állkapcsom.”

„Mindig megharapom magam a rágó helyett.  A túl sok rágózás kilazítja az állkapcsot.”

 „Probléma van az állkapocs ízületemmel, amikor fáj nem szívesen rágózom”

 „Nem természetes anyagokból van (lenyelése különösen problémás - évek alatt kerül ki a szervezetből”

„Megfájdul a fejem a rágózástól.”

„A túl sok rágózás nincs jó hatással a rágóizmokra, továbbá a rágókban található édesítőszerek rendszeres rágózás esetén nem tesznek jót a fogaknak sem.”

„A rágógumiban található cukorhelyettesítő miatt. Ha az aszpartamot kihagyják a rágóból, újra gyakrabban rágózom majd”

„Szomjas vagyok utána, nem esik jól.”

„A túl sok gyomorsav rendkívül savanyú ízt ad a számnak”

 

Vannak, akik azért rágóznak ritkán (10%), mert elfelejtenek rágót venni, vagy csak ritkán jut eszükbe, hogy rágózzanak, illetve a ritkán rágózók esetén is van olyan, aki nem nagyon tud rágózni, de ezúttal kevésbé a rossz fogakkal indokolták ezt, hanem inkább azzal, hogy a munkájuk miatt nincs alkalmuk arra, hogy gyakrabban rágózzanak (8%):

„A munkám nem teszi lehetővé, hogy sűrűn rágózzak.”

„A munkahelyemen tilos, marad az utazás, futás, kerékpározás, olyankor segít az orron át lélegezni”

 

Az anyagi okokat 7 százalék említette:

„Sajnálom rá a pénzt. (Bocsi, de diák vagyok, és nem rendelkezem jövedelemmel)”

„Drága mulatság, valamiért sajnálom rá a pénzt, ha fele ennyibe kerülne, talán többet vennék belőle.”

„Ilyen "felesleges" dolgokra ritkán költök”

 

A ritkán rágózók kisebb arányban hivatkoztak arra (6%), hogy a rágózás idegesíti őket, illetve hogy nem tartják gusztusosnak a rágózást, mint azok, akik egyáltalán nem rágóznak, és azzal kapcsolatban leírt vélemények sem annyira negatívak:

„Gusztustalan mindig kiköpködni, ezért ritkán használom.”

„Ideges leszek tőle, ha más csámcsog a rágójával, ezért én sem idegesítek mást vele.”

A válaszadók 13 százaléka mondta azt, hogy nincs különösebb oka annak, hogy csak ritkán rágóznak.

 

Népszerű rágógumi márkák

            A legtöbbet említett rágógumi márka az Orbit, a felmérésben részt vevő rágózók 85 százaléka számít fogyasztónak, második helyen az Airwaves áll (53%), míg a képzeletbeli dobogó harmadik helye a Winterfresh-nek jutott (33%). Ez utóbbi két márka a 14-24 évesek körében a legnépszerűbb.

A leggyakrabban használt márkák listáján is hasonló a sorrend, az Orbit a maga 64 százalékával jelentős előnnyel bír az Airwaves (22%) és a Winterfresh (6%) előtt.

 

A rágózás ideje

            Azok, akik szoktak rágózni, általában 15 percnél tovább teszik ezt, 26 százalék 15-20 percig, 22 százalék 25-60 percig, 18 százalék több mint egy óráig rágózik a bevallása szerint. A 0-5 percig rágózók aránya csupán 3 százalék (a ritkán rágózók esetén 7%), az 5-15 percig rágózóké pedig 19 százalék (a ritkán rágózók körében 29%). Az eredmények alapján az látszik, hogy azok, akik ritkábban, mint hetente rágóznak, az átlagosnál szignifikánsan kevesebb ideig is rágják a rágót.

            Arra a kérdésre, hogy hány percig javasolt egy huzamban rágózni, a rágót fogyasztók 37 százaléka a 15-25 percet említette, s közel ugyanennyien gondolják azt, hogy 5-15 percig lehet rágózni (32%), a 25-60 percet 17 százalék jelölte. A kevesebb, mint 5 perces rágózást 6 százalék tartotta helyesnek, a több mint egy órát pedig 8 százalék említette (elsősorban a férfiak és a 36-50 év közöttiek). A kapott eredményeket az jellemzi, hogy a legtöbben azt az időtartamot gondolják helyesnek, amennyi ideig ők maguk is rágóznak.    

 

A rágózás okai

            A felmérésben részt vevők elsősorban amiatt fogyasztanak rágót, mert ezzel biztosítani tudják a friss leheletüket (67%), és főként a nők (72%), illetve a 14-24 évesek esetén (74%) fontos ez a szempont. A válaszadók 42 százaléka étkezés után is rágózik, több mint harmada pedig abban az esetben is, ha nem tudnak fogat mosni (39%), s közel ugyanennyien említették a rágógumi jó ízét is (33%), mint motiváló tulajdonság (elsősorban a 14-24 évesek). A fogak ápolását 12 százalék említette, s ez különösen a 36-50 évesek körében számít fontos szempontnak.

A rágót fogyasztó megkérdezettek háromnegyedénél volt rágó (zsebében, táskájában, otthon) a felmérés ideje alatt (76%), 34 százaléknál kevesebb, mint egy csomag, 26 százaléknál egy csomag, 16 százaléknál pedig több mint egy csomag.

Az eredményekből az is kiderült, hogy a legtöbben 10 rágót tartalmazó kiszerelésben vásárolják a rágót (69%), amiből egy átlagos hónapban több darabot is vásárolnak.