Szájhigiénia kutatás 2014 - Rövid összefoglaló

Kutatást készítettünk a magyar lakosság szájhigiéniával kapcsolatos ismereteiről, attitűdjéről és szokásairól.
szajharmonia
Szájhigiénia kutatás

1. A kutatás témája A kutatás a 14-50 év közötti magyarországi lakosság száj- és fogápolással kapcsolatos ismereteit, szokásait és attitűdjeit vizsgálja. A kutatás a fogak tisztítási szokásain túl az egyes fogbetegségek és azok kezelésével kapcsolatos ismereteket, valamint a fogorvoshoz járás fontosságának megítélését hivatott felmérni a célcsoport körében. A felmérés kitér a szájhigiénia javításával kapcsolatos tájékozottságra, továbbá a rágózási szokásokra és attitűdökre is. 2. A kutatás módszertana Az online adatfelvételi módszerrel végzett kutatás adatgyűjtése 2014. január 28-tól 2014. február 7-ig tartott a KutatóCentrum közel 160.000 fős online lakossági paneljén, valamint a Megbízó Facebook csoportjában. A 10-15 perces online kérdőívet összesen 1274 válaszadó töltötte ki. A KutatóCentrum paneljéből 1201 fő, a Megbízó Facebook csoportjából 73 fő válaszolt a kérdésekre. A 14-16 év közötti megkérdezetteket a szülőknek küldött felkérő leveleken keresztül hívtuk meg a kutatásba. A teljes minta nem, kor, településtípus és régió tekintetében reprezentatív a 14-50 éves magyarországi lakosságra. A vizsgálat keretén belül elsőként a célcsoport száj- és fogápolással kapcsolatos ismereteit és szokásait vettük górcső alá, majd a kérdőív második részében felmértük a 14-50 éves lakosság rágózással kapcsolatos attitűdjeit és szokásait. 3. A minta összetétele A 14-50 éves lakosság száj- és fogápolással kapcsolatos szokásait vizsgáló felmérés 1274 fős mintája nem, kor, településtípus és régió szerint reprezentatív az alapsokaságra.A minta megoszlását az alábbi táblázat mutatja:

A kutatás a 14-50 év közötti magyarországi lakosok száj-és fogápolással kapcsolatos szokásait, attitűdjeit és általános tájékozottságát kívánta felmérni. A hipotézis szerint szükség van a célcsoport ismereteinek bővítésére, nemcsak a fogápolás területén, hanem a teljes körű szájhigiénia fenntartását és javítását illetően is, azaz a lakosság megfelelő és informatív tájékoztatására van szükség. A hatékony száj-és fogápolási eszközök megismerése, az egyes fogbetegségek kialakulásának és megfelelő kezelésének, illetve a kezelés elhanyagolása miatti következmények, valamint a rendszeres fogorvosi szűrések fontosságának hangsúlyozása hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság jóval nagyobb figyelmet fordítson a fogak és a száj tisztítására és a rendszeres ellenőrzésre.

A felmérés eredményeiből az derült ki, hogy bár a megkérdezettek többsége naponta általában kétszer mos fogat, annál a kérdésnél, hogy szerintük hányszor kell fogat mosni egy nap, az adatok arra mutatnak rá, hogy a többség ritkábban mos fogat annál, mint amennyiszer azt fontosnak tartja. Ráadásul a 14-50 év közötti lakosság közel egyharmada a szükséges kettő helyett csupán napi egy alkalommal mos fogat, s különösen a férfiakra igaz az, hogy nem megfelelő gyakorissággal tisztítják fogaikat.

Az eredmények arra is rámutattak dentális plakk fogalma a többség számára ismeretlen, főként a 14-24 évesek, és az alacsony státuszúak ismeretei hiányosak a fogak felszínén megtapadó baktériumtömegekkel szemben. És bár a kérdőív egy későbbi részében ismertettük a dentális plakk fogalmát, a válaszadók alig több mint harmada véli úgy, hogy a nem megfelelő eltávolítás egyaránt okozhat fogkőképződést, ínygyulladást és fogszuvasodást is. Szükség van tehát a lakosság ismereteinek bővítésére arra vonatkozóan is, hogy az étkezések során a fogak felszínére kerülő dentális plakkban lévő baktériumok miként okozhatnak különféle fogbetegségeket, felhívva ezzel a figyelmet arra, hogy a fogak egészsége érdekében ennek eltávolítása elengedhetetlen a mindennapok során.

A férfiak, illetve az alacsony státuszúak nemcsak a rájuk inkább jellemző napi egyszeri fogmosás miatt tartoznak a fogápolás szempontjából „kockázatos” csoportba, hanem amiatt is, hogy körükben szignifikánsan nagyobb arányban vannak azok, akik évente csak egyszer, vagy ennél is ritkábban cserélik le fogkeféjüket, amikor is már nemcsak a sörteszálak használódnak el túlságosan, hanem a fogkefe is jelentősen befertőződik. Esetükben tehát mindenképpen szükség van a nem higiénikus fogtisztítás hátrányaira felhívni a figyelmet.

Noha a szakemberek szerint legalább két percig javasolt fogat mosni, a kutatásban részt vevők majdnem fele ennél kevesebb időt szán fogmosásra, ami kifejezetten magas aránynak mondható, ráadásul ez a magas érték nemtől, kortól, lakóhelytől és státusztól független. A felmérés továbbá arra is fényt derített, hogy a 14-50 év közötti lakosok közel harmada több mint egy éve járt utoljára fogorvosnál annak ellenére, hogy évente legalább egy alkalommal tanácsos fogászati szűrésre menni, mivel több fogbetegség csak idővel kezd „fájdalmas” tüneteket mutatni, amiket inkább jobb megelőzni és időben kezelni. Sajnálatos módon a kutatásban részt vevők majdnem fele derült ki az, hogy csak akkor járul fogorvos elé, ha valamilyen panasza van, s további 4 százalék egyáltalán nem megy el szakemberhez, még probléma esetén sem.

Figyelemreméltó eredmény, hogy a megkérdezettek harmada szerint a fogíny vérzése nem ok arra, hogy felkeressük fogorvosunkat, vagyis sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ez az ínygyulladás jele is lehet, ami komoly szövődményekkel járó betegség, és akár a fogak elvesztéséhez is vezethet. Szájszárazság esetén már a felmérésben részt vevők 87 százaléka szerint nem szükséges orvoshoz fordulni, így felmerül a kérdés, hogy vajon a 14-50 év közötti lakosok tudják-e, hogy megfelelő mennyiségű nyál hiányában nem csak ínygyulladásra vagy fogszuvasodásra, de a gombás fertőzésekre is hajlamosabbak lehetünk. A szájszárazság ráadásul csak a megkérdezettek fele szerint orvosolható rágózással, pedig a rágózás is az egyik leghatékonyabb megoldás a szájszárazság problémájára, mivel serkenti a nyáltermelést.

A kutatás eredményei arra is rávilágítottak, hogy a kérdőívben felsorolt ételtípusok közül a tejtermékeket csupán a válaszadók 59 százalék tartja ártalmatlannak a fogakra nézve, vagyis a megkérdezettek közel fele valószínűleg nincs tisztában azzal, hogy a fehérjék fogyasztása rendkívül fontos, mivel azok elősegítik az ásványi sók beépülését a fogakba. Nemcsak a fogakra káros ételekre kell tehát felhívni a lakosság figyelmét, hanem a fogakra jótékonyan hatókra is. Meg kell jegyeznünk, hogy a férfiak több ételtípus – valamint a dohányzás – esetén is kevésbé mutatkoznak szigorúnak, így a savas ételeket, a cukorkákat, nyalókákat kifejezetten ártalmasnak tartó válaszadók körükben szignifikánsan alacsonyabb arányban vannak jelen.

A kellemetlen leheletre csupán a megkérdezettek 23 százaléka szerint jelenthet megoldást a fogselyem használata, miközben szakértők szerint a szoros fogközök tisztítása sokat segíthet a rossz szájszagon, az étkezés után szánkban maradt ételmaradékok és baktériumok ugyanis rossz leheletet okoznak. Az eredményekből ugyanakkor az derül ki, hogy a 14-50 éves lakosság több mint háromnegyedének hiányos a fogselyem használatának előnyével kapcsolatos ismereteik.

A 14-50 év közötti megkérdezettek leginkább azzal az állítással értettek egyet, hogy a rágózás friss leheletet biztosít, de a többség pozitívan értékelte a szájhigiéniára tett hatását is. Abban azonban, hogy a rágózás csökkenti stresszt, már nagyobb arányban kételkednek a válaszadók, mint ahogy abban is, hogy a rágók fogyasztása segíti a diétában, sőt, a nyitott kérdésekre adott válaszaik alapján az derült ki, hogy a rágózás sokakban éppen hogy éhségérzetet kelt.

A felmérésben résztvevők kétharmada egyáltalán nem gondolja azt, hogy a rágózás helyettesíti a fogmosást, és kifejezetten magas azoknak az aránya is, akik nem osztják azt a véleményt, miszerint a rágózás segít abban, hogy magabiztosak legyünk. A többség a fogak fehérségének megőrzését, valamint a fogszuvasodás megelőzését sem társítja a rágózáshoz, s azzal az állítással is csupán a válaszadók harmada értett egyet, hogy a rágózás többet használ az egészségnek, mint amennyit árt.

Az inkább negatív attitűdök ellenére a felmérésből kiderült, hogy tíz megkérdezettből kilenc szokott rágózni, többségük legalább hetente egyszer. A nem rágózók elsősorban férfiak, illetve 36-50 év közöttiek, míg a rágót fogyasztók között a 14-24 éves korcsoport tagjai, valamint a községeken, falvakon a leggyakoribb használók.

Azok, akik nem, vagy csak ritkán rágóznak, elsősorban azzal a kifogással éltek, hogy nem szeretik a rágót (hamar elmegy az íze), továbbá úgy vélik, hogy a rágózás nem egészséges, így például a gyomornak, állízületnek sem tesz jót. Az okok között szerepelt az is, hogy a rossz fogak, műfogsor, vagy épp a munkahelyi előírások miatt nem tudnak gyakrabban rágózni a megkérdezettek, valamint az is, hogy illetlen, idegesítő szokásnak tartják a rágózást. Vannak, akik egyszerűen nem érzik szükségét annak, hogy rágót rágjanak, mint fogalmaznak, inkább fogat mosnak, vagy máshogy oldják meg azt (pl. cukorkával vagy szájspray-vel), hogy friss maradjon a leheletük. Olyan válaszadó is akadt, aki azért rágózik ritkán, mert elfelejt rágót venni, vagy csak nem jut eszébe, hogy rágózzon, illetve olyan is, aki drágállja a rágó árát.

A legtöbbet fogyasztott rágógumi márka az Orbit, második helyen az Airwaves áll, míg a képzeletbeli dobogó harmadik helye a Winterfresh-nek jutott. Ez utóbbi két márka a 14-24 évesek körében a legnépszerűbb. A felmérésben részt vevők elsősorban azért rágóznak, mert ezzel biztosítani tudják a friss leheletüket.